Beszélgetés

Legfőképp udvariasságból folytatjuk a beszélgetések jó részét az után is, hogy azok már teljesen céltalanná váltak. Egy friss amerikai kutatás szerint azonban ideje lenne változtatni ezen a szokáson, ugyanis eljutottunk oda, hogy a párbeszédek mindössze 2 százaléka ér véget akkor, amikor azt mindkét fél szeretné.

Az alábbiakban ötleteket olvashat azzal kapcsolatban, hogy miként tudja jobbá, természetesebbé, egészségesebbé varázsolni élete ezen részét is partnerével.

A rosszul szellőző, zárt terekben beszélgetéssel jobban terjeszthetjük a COVID-19-et, mint köhögéssel - állítja egy új kutatás, amely szerint ilyen feltételek mellett a másfél-két méteres távolságtartás sem nyújt védelmet a megfertőződés ellen.

Jó hallgatóságnak lenni a társas kapcsolatokban fél siker: az ilyen embereket jobban kedvelik, könnyebben barátkoznak, szívesebben vannak velük mások, és ez nem csak a magánéletben, hanem a munkában is előnyt jelenthet. Ha valaki nem jó hallgatóság, azt az alábbi jelek apaján ismerhetjük fel - ha képesek vagyunk önkritikusan nézni magunkra, azt is eldönthetjük, hogy mi azok vagyunk-e.

A ma unalmasnak, sőt feleslegesnek tűnő hétköznapi apróságok, mint például a mosogatás vagy egy értekezlet a jövőben boldogságot okozhatnak - állítja egy kutatás.

Mindenki ismeri a sztereotípiákat: a nők szeretnek beszélni. Sok minden lehet a téma: karriertanácsoktól kezdve a vacsorareceptekig. Nagy döntések megbeszélésétől kezdve az érzelmek feldolgozásáig, megvitatásáig. Ám most kiderült, önmagában nem igaz, hogy a nők többet beszélnének, mint a férfiak, ez az adott helyzettől függ ugyanis.