Agyhalál

A gyorsan terjedő „fulladásos kihívás” legalább egy ember halálához vezetett idén.

Az élet és a halál közötti vonal mégsem olyan egyértelmű, mint azt eddig gondoltuk. Ez pedig a jövőben lehetőséget adhat arra, hogy az orvosok még több embert legyenek képesek megmenteni.

Az emberi agy komplex működése mindmáig az egyik legnagyobb orvosbiológiai talány. Azt sem tudjuk pontosan, hogy az agy hogyan hal meg, és a tudat meddig marad fenn a működési jeleket mutató agyszövetben. Ezért komoly és jogos a címben feltett kérdés.

Egy nemzetközi kutatócsoport korábbi kutatásában rátalált az agyhalál előtti utolsó pillanatra. A felfedezés arra enged következtetni, hogy az ember öntudata még percekig fennmaradhat, miután a test többi részének működése már leállt.

Tudjuk, hogy a halál valójában nem egy pillanatnyi változás, hanem egy elhúzódó folyamat végeredménye. Az emberi agy egyes sejtjei például meglepő módon növelik az aktivitásukat, miután meghalunk. Ezek a "zombisejtek" felpörgetik génexpressziójukat, és elszántan próbálják folytatni létfontosságú feladataikat.

Sok beszámolót hallottunk már a klinikai halálból visszatértektől a hosszú folyosó végén feltűnő vakító fehér fényről, a rokonokkal, barátokkal és házikedvencekkel való találkozásokról a túloldalon, ahol beköszönt a végtelen nyugalom. E látszólag természetfeletti tapasztalatokra azonban a tudomány is szolgál magyarázattal.