„Nálunk a csapatmunka életet menthet” - Poroszkai German Istvánnal, az Év Mentősével beszélgettünk
Huszonkét évesen egy szívritmuszavar miatt rosszul lett, mentősként dolgozó barátja juttatta őt kórházba – így tapasztalhatta meg Poroszkai German István, milyen fontos feladatot látnak el a szirénázó életmentők. Immár harminc éve ő is a mentőszolgálat munkatársaként dolgozik, idén pedig az Egészséghősök pályázat Év Mentőse díját is átvehette.
Megvan, hogyan élhetünk 150 évig
A legidősebb személy, aki valaha élt - legalábbis akinek adatai ellenőrizhetők a nyilvántartásokban - Jeanne Calment volt, aki 1997-ben Franciaországban 122 évesen halt meg. Egyes szakértők szerint azonban ez messze nem a potenciális felső határa az emberi élettartamnak, ami akár 150 év, sőt több is lehet.
"Akkor te látsz durva dolgokat"
Civilben nem szoktam azzal kérkedni, hogy mentős vagyok. Valahányszor ugyanis egy társaságban felmerül, hogy nekem az életmentés a hivatásom, jön is a már jól ismert megállapítás: "akkor látsz durva dolgokat". Van, amikor a kérdés sem marad el, azt firtatva, melyik is volt a legdurvább esetem.
Öldöklő harc a szuperbaktériumok ellen
Az antibiotikumokkal tudunk csatákat nyerni a baktériumokkal szemben, de a háború eldöntéséhez másféle fegyverekre is szükségünk van. A mikrobák egyes törzsei ugyanis komoly ellenállóképességet fejlesztettek ki az eddig alkalmazott hatóanyagokkal szemben, s a hagyományos alternatívákból mindinkább kifogyunk. Más megoldások kellenek. Az egyik a fágterápia, amelyhez azonban sok félelem kapcsolódik.
Súlyos bajokhoz vezet, ha nem eszünk fehérjét
Amennyiben nem fogyasztunk elég fehérjét, a szervezetünk nem fog megfelelően működni. A fehérjéket állati és növényi eredetű táplálékokból is beszerezhetjük. Ha nem akarjuk, hogy rossz legyen a kedvünk, vagy valamilyen súlyos betegséget kapjunk, körültekintően kell étkeznünk, és helyesen kell fehérjét fogyasztanunk.
A látás hét mítosza
Az ember alapvetően vizuális lény, azaz a környezetéről a legtöbb információt a látásával szerzi. Ezért beszélünk elvont dolgokról is úgy, hogy "látjuk, mi a probléma". A látás tehát központi szerepet tölt be az életünkben, következésképpen hajlamosak vagyunk elméleteket gyártani vele kapcsolatban. De még a legelterjedtebbek sem mind állják meg a helyüket.
Rejtélyes sejtek rombolják agyunkat
Az emberiség egyik legnagyobb egészségügyi problémáját a járványként terjedő neurodegeneratív betegségek jelentik: az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór vagy a demencia más fajtái. Az agyunkat azonban nem csak idegsejtek alkotják, hanem számos immunsejt is, amelyek szerepe szintén fontos lehet a betegségek kialakulásában. Most feltérképezték őket.
Bizonyították, hogy elihatjuk az eszünket
Ha valaki elég sokáig és elég sokat iszik, talán az agya már sohasem lesz képes teljesen regenerálódni. Az alkohol ugyanis még utánpótlás nélkül is képes heteken át tovább rombolni az idegsejteket, amivel a memória és a tanulás képességeit teszi tönkre. Ma Magyarországon mintegy 800 ezer alkoholista van, de a szeszfogyasztás miatti leépülés problémája valószínűleg sokkal több embert érint.
"A hálapénz nem más, mint védelmi pénz"
A hálapénz polipszerűen szövi át a magyarországi szülészetet és torzítja mind a betegek ellátását, mind a szakma fejlődését. De vajon milyen elvárásaik vannak a szülőknek, mikor az orvosok zsebébe dugdosnak több százezer forintokat? És hogyan lehetne leszámolni a hálapénz intézményével?
Az aktív szén mítosza és a valóság
Manapság rengeteg dologba kevernek aktív szenet. Ott van az arcmaszkokban, a fehérítő fogkrémekben, a borotvahabokban, és persze kapható tablettákban, kapszulákban, por formában. Népszerűségét az az elképzelés táplálja, hogy megtisztít minket a toxinoktól, megszünteti a puffadást és meggyógyítja a másnaposságot. Krdés, hogy biztonságos-e a fogyasztása, és vannak-e mellékhatásai.
"Gyakorlati tapasztalattal érkeznek a fiatal orvosok"
"A gyakorlati képzést előtérbe helyezve újítjuk meg a magyar orvosképzést, így a betegágy mellé már jelentős gyakorlati tapasztalattal érkeznek meg a fiatal orvosok" - fogalmazott Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora. Szeptembertől ugyanis az egészségmegőrzéshez és népegészségügyi szűrésekhez kapcsolódó gyakorlati ismeretek átadása kerül fókuszba az egyetemen.
Amikor a munkahely maga a pokol
Az irodák tele vannak erős szagokkal, éles fényekkel, beszédhanggal és más ingerekkel. A többség számára - még ha egy új munkahelyre is kell beilleszkedni - ez a környezet könnyen megszokható. A neurodivergens emberek számára azonban ennyi hatás kezelése túl nagy kihívás lehet.
Életveszélyes lehet a duzzadt láb
A dagadt boka és lábfej többnyire egy csúnya rándulás eredménye, de a duzzanat olyan életveszélyes állapotot is jelezhet, mint például a pangásos szívelégtelenség. Ezért, hacsak nem nyilvánvaló fizikai sérülés miatt dagad fel a lábunk, néhány kérdést fel kell tenni magunknak, hogy tisztázzuk, nem kell-e azonnal orvoshoz mennünk.
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
-3 °C
Minimum:
-10 °C
A (zúzmarás) köd és rétegfelhőzet estétől ismét terjeszkedik, hajnalra, kora reggelre ezek az ország döntő részét beboríthatják. Az északi, északkeleti határ mentén és a Dél-Dunántúlon maradhatnak reggelig derült országrészek. A borult, ködös tájakon jelentéktelen hószállingózás, ónos szitálás nem zárható ki. A keleties szél többnyire gyenge vagy mérsékelt marad.Kora reggelre általában -12 és -5 fok közé hűl le a levegő, de a tartósan derült tájakon - elsősorban északkeleten - ennél több fokkal hidegebb lesz. Ebben a helyzetben nem beszélhetünk fronthatásról, de a nagy hőingadozásnak vannak orvos- és humánmeteorológiai hatása, amik részben attól függnek, hogy valaki a tartósan ködös–borult, illetve a napos–derült területeken tartózkodik.
