Az aranyér egy nagyon gyakori betegség, mégis kevesen tudják, hogy milyen típusai vannak, mikor kell szakemberhez fordulni a panaszokkal, illetve milyen kezelési módszerek léteznek. Dr. Sipos Péter, a Duna Medical Center sebész szakorvosa adott választ azokra a kérdésekre, amelyeket sokan nem mernek feltenni.
Milyen tünetei és típusai vannak?
Elhelyezkedésétől függően kétféle aranyeret különböztetünk meg. A külső aranyerek általában azonnal panaszt okoznak, kellemetlenek, kitüremkednek, de később fájnak és akár vérezhetnek is. Gyakran emelésre, erőlködésre, köhögést követően trombotizálhatnak, ami már súlyos fájdalommal, duzzadással és gyulladással jár.
A belső aranyér a székelést követően fájdalom nélküli vérzést okoz, amit a legtöbb esetben a vécépapíron hagyott vér miatt vesznek észre. Ezt a típust négy kategóriába soroljuk:
- Mérsékelten megnagyobbodott, vérzékeny aranyér kifordulás nélkül, amely sem lényeges tünetet, sem panaszt nem okoz.
- Préseléskor, székletürítéskor kiforduló, de spontán visszahúzódó csomó, ami a kitüremkedéskor diszkomfortot, akár vérzést is okozhat.
- A harmadik stádiumban levő aranyeres csomók már nehezen húzódnak vissza maguktól, szinte mindig fájnak és vérezhetnek.
- Állandóan kifordult állapotban levő, vissza nem helyezhető aranyér.
Fontos szem előtt tartani, hogy mind a belső, mind a külső aranyerek jelentkezhetnek végbéltáji viszketéssel és tisztántartási panasszal.
Mikor és milyen orvoshoz kell fordulni?
A betegek jellemzően csak a tünetek rosszabbodása esetén kezdenek el foglalkozni a betegséggel, és ilyenkor fordulnak szakemberhez. Pedig nem múló fájdalom, kitüremkedés és ismétlődő vérzés esetén - főleg 40 éves kor felett - mindenképpen javasolt az orvosi vizsgálat. A kezdődő aranyeres panaszokat a háziorvos is sikerrel tudja kezelni. Amennyiben mégsem enyhülnek vagy szűnnek meg a panaszok, akkor mindenképp javasolt proktológushoz fordulni.
Mitől alakul ki?
A hasüregi nyomás fokozódásával járó állapotok könnyen kiválthatják vagy súlyosbíthatják az aranyeret. Tehát egy nagy emelés, heves köhögés, a székrekedés miatti erőlködés, a haskörfogat növekedésével járó elhízás, a hasi víz és a terhesség is növeli a kockázatot. A várandósság miatt megnagyobbodott méh, az emelkedett hasi nyomás és a fokozott folyadékigény együttesen a terhes nők harmadánál váltanak ki aranyeres panaszokat. A szülés körüli időszak igényli a legnagyobb odafigyelést.
Mit tehetünk ellene?
Mint szinte minden esetben, ezúttal is a megelőzés a leghatékonyabb. Elodázhatjuk, vagy akár teljesen el is kerülhetjük a betegség kialakulását a rostban gazdag étrenddel, a megfelelő mennyiségű folyadék bevitelével, a rendszeres étkezéssel és a testmozgással. Ha ez nem elegendő, akkor fontos a székletlágyító rostanyagok - például étkezési korpa, útifűmaghéj, lenmagpehely - fogyasztásának megnövelése.
Ha már kialakult a betegség egy enyhébb változata, szedhetünk tablettákat, alkalmazhatunk kúpokat, krémeket, illetve időnként segíthet a kismedencei torna és a kamillás ülőfürdő is. A második fokú belső aranyereknél a gumigyűrű felhelyezése, a harmadfokú aranyereknél a varrógépes aranyér-eltávolítás, az ultrahangos aranyérlekötés, esetleg a lézeres aranyérelzárás a megoldás. Negyedik fokú aranyereknél is alkalmazhatóak ezek a módszerek, de ennél a stádiumnál mindezt gyakrabban ki kell egészíteni a hagyományos aranyér-eltávolítással. Külső aranyeres csomó esetén pedig a vérrög vagy az itt lévő aranyér eltávolítása jelenti a megoldást.
