Egy 21 éves nő esete
A bejelentéskor még azt hittük, hogy banális ügyről van szó. 21 éves nő, ideges, fáj a mellkasa - mindez ráadásul a műkörmösnél történik. "Pánikroham" - gondolja ilyenkor minden tapasztalt mentős, de mint említettem, menni kell. Ki is mentünk, nagyon szép szalon volt a helyszín, tele csinos és fiatal nőkkel. Az egyikük a mellkasát fogta, közben vadul sms-ezett, mint kiderült, a barátjával, aki felidegesítette. Odaléptem hozzá, kértem, hogy most ránk figyeljen. Közben az járt a fejemben, hogy miért kell egy esetkocsinak átszáguldoznia egy teljes kerületen azért, mert egy szalonban ücsörgő fiatal nőnek beteg a kutyája, a párja pedig elfejtette elvinni állatorvoshoz.
Aztán ismét konstatáltam magamban, hogy pánikrohammal van dolgunk, de ahogy a karjához értem, éreztem, hogy hideg verítékben úszik. Azonnal átvittük egy másik helyiségbe, nyugalomba helyeztük, elvégeztünk egy EKG-vizsgálatot, és kiderült, hogy a lánynak infarktusa van . Megfelelő gyógyszerezés után koszorúér-katéterezés céljából szakintézménybe rohantunk vele, és szerencsére meg is úszta maradandó tünet nélkül.
Megtanultam az esetből, hogy mindig érhetnek meglepetések (ilyen fiatal korban ritka az infarktus), és a rutint nem szabad, hogy felváltsa a figyelmetlenség.
Egy 55 éves férfi esete
Persze fordítva is megesik. Egyszer bírósági épületből riasztottak minket azzal, hogy egy 55 éves férfi hirtelen a szívéhez kapott, nem kap levegőt, zihál. Ismert szívbeteg. Itt pont az lenne a valószínű, hogy infarktusa van, rohantunk is, ahogy tudtunk. Ám kiderült, hogy a szívbetegsége valójában pánikbetegség, és mire odaértünk, már jobban is volt.
A pánikroham tüneteit laikusként nem nehéz a szívinfarktuséival összekeverni . Ugyanaz a mellkasi, szorító fájdalom jellemzi, a beteg pedig kapkodja a levegőt, összességében tehát tényleg ijesztő látvány. Mégis, míg a pánikroham (bár az érintett szempontjából nagyon nehéznek megélhető kórkép) ártalmatlan, addig a szívinfarktus akár pillanatokon belül halálhoz is vezethet.
Nagy különbség, hogy infarktus esetén a mellkasi fájdalom gyakran kisugárzik (főleg a bal vállba és karba), illetve hogy gyakran jár hideg verítékezéssel, sápadtsággal, nagyon erős légszomjjal. A tünetek észlelésekor a beteget nyugalomba kell helyezni (félig ülő helyzetbe fektessük), és mentőt kell hívni hozzá. Ha van gyógyszere, mondjuk, nitráttartalmú spray, akkor adjuk oda neki, hogy használja.
Pánikroham: nincs maradandó nyoma
A pánikroham egy egészen más helyzet. Gyakran minden ok és előzmény nélkül jelentkezik. Amennyiben tisztában vagyunk azzal, hogy valakinek pánikrohama van, mert mondjuk az illető tudja magáról, hogy ebben a betegségben szenved, a legrosszabb dolog, amit tehetünk, ha nyugtatgatjuk. Nem szokott segíteni. Ilyenkor a legjobb, ha nem hagyjuk magára a beteget, mellette vagyunk, de nem erőltetünk semmit. Ha esetleg kapkodva veszi a levegőt, mondhatjuk, hogy lassan, egyenletesen lélegezzen. A zacskóval való lélegeztetés is működik, ilyenkor a visszalélegzett szén-dioxiddal csökkentjük a vér oxigéntartalmát, amely a hiperventilláció miatt lett túlzottan magas. Általában negyedóra elteltével kezd szűnni a roham.
Előfordul, hogy a pánikrohamot nem veszik komolyan. A pánikbeteg valóban nincs közvetlen életveszélyben, még akkor sem, ha azt mondogatja, hogy mindjárt meghal. Ám fontos tudni, hogy a halálfélelmet hangoztató beteg valóban így érez. Az empátia tehát a legfontosabb egy ilyen helyzetben - segíthet, ha arra gondolunk, mi mitől félnénk halálosan az adott pillanatban. Sajnos egyre többen mondhatják el a magukról, hogy volt már pánikrohamuk. Lehet, hogy mi leszünk a következők. Jól fog esni, ha nem kell még a környezetünk rosszallása miatt is pocsékul éreznünk magunkat.
A szerző mentőápolóként dolgozik.
