Az emberek egy nem elhanyagolható hányada olyan kromoszomális vagy anatómiai jellemzőkkel születik és/vagy fejlődik, amelyek egyértelműen nem felelnek meg a férfi vagy nő hagyományos meghatározásának – írja keddi állásfoglalásában az MTA Biológiai Tudományok Osztálya. A közlemény szerint a köztes nemi jellegekkel jellemezhető, úgynevezett interszex állapotok közé tartoznak olyan változatok , mint a teljes androgén-érzéketlenség szindróma (CAIS), a Klinefelter-szindróma (XXY), a Turner-szindróma (X0) és mások. Az utóbbi két esetben ránézésre gyakran egyszerűen férfinak és nőnek látszanak az érintett személyek, de korántsem mindig. Kezelés nélkül a többségük terméketlen, a Klinefelter-szindrómásoknál pedig gyakori az emlők megjelenése.
Az interszexualitás biológiai tény
Az említett interszex állapotok, működési rendellenességek az MTA biológusai szerint nem jelentenek külön nemet. Ugyanakkor a bináris „nő vagy férfi” tulajdonságoktól való eltérések élettani és pszichológiai szempontból is figyelmet és kezelést igényel(het)nek. Ismert továbbá a valódi (ovotesztikuláris) hermafroditizmus esete, melyben petefészek- és hereszövet egyaránt jelen van. Az állapotnak többféle genetikai háttere lehet. „Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az interszex állapotok pontos előfordulási gyakorisága jelenleg tudományos viták tárgya, létük azonban orvosbiológiai tankönyvi adat. Egy általános tézist egyetlen ellenpélda is cáfol, és jelen esetben még a legalacsonyabb értékekkel számolva is világszerte több millió emberről van szó. Fentiek alapján az, hogy az ember vagy férfi, vagy nő, pontatlan állítás, hasonlóan ahhoz, hogy az ember szíve a bal oldalon van, mivel ismeretes ennek a fordítottja is” – szögezik le a szakemberek.
Mint azt korábban megírtuk, a kormány április közepén ismét módosította az Alaptörvényt. A Fidesz-KDNP által benyújtott javaslatnak megfelelően immár bekerült a törvény szövegébe, hogy „az ember férfi vagy nő”. Az MTA mostani állásfoglalása viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy ha csak két biológiai nemet deklarálnánk, az marginalizálhatná azokat az embereket, akik nem illeszthetők be ezekbe a kategóriákba. „Ez megnyilvánulhat a politikai és jogi elismerés hiányában, a pontos azonosítás nehézségeiben, az okmányok kiállításában, valamint az oktatásban, az egészségügyi ellátásban és a foglalkoztatásban tapasztalható rendszerszintű diszkriminációban. Jó lenne mindezt elkerülni” – üzenik a biológusok.
Borítókép: Getty Images
