Ismét módosították az Alaptörvényt, a Fidesz–KDNP által benyújtott javaslat szerint „az ember férfi vagy nő”, a születési nem pedig jogi értelemben nem változtatható meg. Ebbe a két kategóriába azonban nem mindenki fér bele.
Biológiailag, tudományosan egyszerűen nem igaz, hogy az ember csak férfi vagy nő lehet, mivel van hozzávetőlegesen 0,8-2,5 százaléknyi úgynevezett interszexuális is – mondta el Falus András a Klubrádióban. A Széchenyi-díjas genetikus, immunológus hozzátette: akár 95 ezer magyar is lehet interszex. Ők nem betegek, hanem egy genetikai, hormonális, belső ivarszervekre vonatkozó jellegzetességgel élnek.
Kromoszóma, ivarszervek, nemi szervek – összehangolt fejlődés határozza meg a nemet
Ugyan a születendő gyerek neme nagyrészt eldől a fogantatáskor, amikor két ivarsejt, az X és az Y kromoszóma egyesülésekor beindul az embrió fejlődése, a későbbiekben mégis alakulhat máshogy. A nemi szervek fejlődésekor ugyanis három területet kell összehangolnia a szervezetnek: a kromoszómakészletet, az ivarszerveket (herék vagy petefészkek) és a külső nemi szerveket. E három terület kiépülése alapesetben egybeesik, tehát egy XX kromoszómájú magzatnak kívül és belül is női megjelenése lesz, míg az XY kromoszómájúak teljes egészében férfiak lesznek. Ugyanakkor ha ebből a három paramétertől bármelyik eltér a másik kettőtől, interszexualitás alakul ki.
Így leszünk fiúk vagy lányok a fogantatás után
- 4. hét: az 1-2 milliméteres embrióban kialakul a későbbi szervtelepeknek helyet adó három csíralemez, melyek közül a középsőben, az endodermában már megtalálható a hosszanti lefutású ivarléc.
- 9. hét: elkezdenek fejlődni a herék vagy a petefészkek, és megjelennek a külső nemi szervek kezdeményei. Az ivarszervek az ivarlécből alakuló két járatrendszerből fejlődnek ki. Az úgynevezett Wolff-csőből a mellékhere és az ondóhólyag, a Müller-csőből pedig a petevezető, a méh és a hüvely felső része.
- 10. hét: a kialakult herék tesztoszteront kezdenek termelni.
- 11. hét: már a külső nemi szervek – fiúknál a hímvessző, lányoknál a csikló és a nagyajkak – is felismerhetők.
- A kislányoknál a 19. héten jelennek meg a petefészkekben a kezdetleges petesejtek, a 20. héten kezd fejlődni a méh, majd a hüvely, amely a 22. hétre ki is alakul. A fiúknál ekkor indul a herék leszállása a hasüregből.
Van, aki egyik kategóriába se sorolható
Nemi fejlődési eltérés esetén az érintett külső és belső nemi szervei nem egyazon nemhez tartoznak – például valaki pénisszel és herezacskóval, de petefészkekkel is rendelkezik. Az ilyen eltérésekkel születettek nem illeszkednek a férfi és női testről alkotott elképzeléshez, vagyis interszexek.
Az interszex kifejezés csak a biológiai nemre utal, a nemi identitás vagy a szexuális orientáció mindettől független. Aki tehát interszex, érezheti magát férfinek, nőnek, mindkettőnek vagy egyiknek sem, szexuális orientációját tekintve pedig vonzódhat nőkhöz, férfiakhoz, mindkettőhöz vagy egyikhez sem – mint bármelyikünk.
Nem mindig derül ki rögtön
Van, amikor ezek az eltérések már születéskor észrevehetők, míg más esetekben csak jóval később: pubertáskorban, sőt akár csak a gyermekvállalás idején felmerülő problémák mentén derül rá fény. Ennek oka, hogy a külső nemi szervek megjelenése sok esetben megszokott, és éppen a belső folyamatokban, a DNS-ben vagy a hormonok szintjén van eltérés – ez nyilván nem látszik a külvilág számára.
A Mayer-Rokitansky-Kuster-Hauser-szindróma esetén például a méh ürege hiányzik, és jellemzően a hüvely felső kétharmada sem fejlődik ki. A Turner-szindróma érintettjeinél az egyik női X-kromoszóma mellől hiányzik a másik, míg a Klinefelter-szindrómás férfiaknak plusz egy X kromoszómájuk van. A Tiszta gonadális diszgenezis esetén a kromoszómák szabályosak, a nemi érés azonban elmarad. A Denys-Drash-szindrómában érintetteknél ugyanakkor a nemi és a húgyúti szervek is rendellenesen fejlődnek. Ez csak néhány példa, ám az interszexualitás nagyjából negyven különböző módon nyilvánulhat meg.
Orvosolható, de kell-e?
Ha az interszexuális állapot már születéskor látható, azt általában műtéttel, később gyógyszerekkel vagy hormonterápiával kezelik. Azonban míg korábban mielőbbi beavatkozást sürgettek, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ állásfoglalása szerint az elmúlt évek szakmai vitái alapján egyre szélesebb körben ajánlott az orvosi beavatkozással – különösen a visszafordíthatatlan sebészi korrekcióval – mindaddig várni, amíg az érintett önálló döntést tud hozni testi és szexuális egészségét illetően.
Vannak viszont olyan szakemberek, akik az interszexuális jellemzőkkel rendelkező csecsemők sebészeti beavatkozásait azon az alapon tartják indokoltnak, hogy a későbbi életükben ne érje őket megbélyegzés, inzultus – állítja a Nature témát boncolgató közleménye. Kitér azonban arra is, hogy a nyilvánosság esetleges negatív reakciói nem feltétlenül jelentenek szilárd alapot a korai sebészeti beavatkozások igazolására.
