„Nálunk a csapatmunka életet menthet” - Poroszkai German Istvánnal, az Év Mentősével beszélgettünk
Huszonkét évesen egy szívritmuszavar miatt rosszul lett, mentősként dolgozó barátja juttatta őt kórházba – így tapasztalhatta meg Poroszkai German István, milyen fontos feladatot látnak el a szirénázó életmentők. Immár harminc éve ő is a mentőszolgálat munkatársaként dolgozik, idén pedig az Egészséghősök pályázat Év Mentőse díját is átvehette.
A hadiorvoslás története: így javultak a túlélési esélyek
A 19. század óta a háborús sebek okozta halálozás folyamatosan csökkent, mivel a sebészek olyan ellátási rendszereket fejlesztettek ki, amelyek segítségével a sebesülteket gyorsan el lehet szállítani a csatatérről a frontkórházakba, ahol megfelelő kezelésben részesülhetnek.
Háborúban minden más: a menekülés és túlélés pszichológiája
Már több mint két hete tart Oroszország háborúja Ukrajna ellen. Úgy tűnik, hogy ez nem túl hosszú idő, de két hét a halál torkában vagy menekülés közben komoly változásokat okoz az emberek lelkében. És ezekkel nehéz megküzdeni. Ukrán pszichológusok mondták el véleményüket.
Pusztítóan hathat a koronavírus a szív- és érrendszerre
Azt eddig is tudtuk, hogy a koronavírus-fertőzés után egyeseknél kialakuló hosszú COVID az egész szervezetet érintheti. Egy új tanulmány szerzői húszféle szívrendellenesség kockázatát vizsgálták fertőzésen átesett veteránoknál. Meglepő eredményre jutottak.
Koronavírus: kell-e negyedik oltás?
Noha egyre több adat és információ gyűlik össze a koronavírus elleni védőoltások gyakorlatban tapasztalt hatékonyságáról, az újonnan felbukkanó variánsok okozta járványhullámok miatt még mindig nem egyértelmű, hogy pontosan mikor lehet szükség a következő emlékeztető oltás beadására.
Le tudja-e másolni a mesterséges intelligencia az emberi kreativitást?
A technológiai fejlődés szédítő ütemét látva sokak egyik legnagyobb félelme, hogy a gépek okosabbak lesznek nálunk, így feleslegessé válunk, és minket, embereket egyszerűen kiiktatnak. Az emberi gondolkodás meghaladásához azonban a gépeknek leginkább a kreativitásunkat kellene túlszárnyalniuk. Vajon mennyi ennek a realitása?
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
-3 °C
Minimum:
-12 °C
A zúzmarás köd, illetve a rétegfelhőzet kiterjedése napközben csökken, javulnak a látási viszonyok, egyre többfelé kisüt a nap. Főleg az Alföldön, a főváros térségében és a Dunántúl egyes tájain azonban tartósan borult körzetek is maradhatnak. Az északkeleti határvidéken, valamint a Dunántúlon viszont nagy területen végig derült, napos idő valószínű. Legfeljebb a borult, ködös vidékeken fordulhat elő jelentéktelen hószállingózás, ónos szitálás. A jellemzően keleti, délkeleti szél többnyire gyenge vagy mérsékelt marad, legfeljebb Sopron környékén élénkülhet meg időnként. A csúcshőmérséklet -7 és +1 fok között valószínű. Késő estére -12 és -4 fok közé hűl le a levegő. Ebben a helyzetben nem beszélhetünk fronthatásról, de a nagy hőingadozásnak vannak orvos- és humánmeteorológiai hatása, amik részben attól függnek, hogy valaki a tartósan ködös–borult, illetve a napos–derült területeken tartózkodik.
