Az új koronavírus omikron variánsának decemberi berobbanása és villámgyors terjedése nyilvánvalóvá tette, hogy idővel szükség lehet egy újabb emlékeztető oltás beadására. Akkor is, ha ez a variáns a legtöbb embernél alapvetően kevésbé súlyos lefolyású megbetegedést okoz, mint a korábban domináns delta változat .
Egyre több ország, például Izrael, Spanyolország, Dánia, Svédország és Magyarország teszi lehetővé állampolgárai egy csoportja számára a második emlékeztető oltás beadatását annak reményében, hogy az ily módon megtámogatott immunrendszer hatékonyabban veszi fel a harcot az omikron variáns okozta megbetegedéssel. Ám az emlékeztető oltásokkal kapcsolatos útmutatások országonként eltérőek lehetnek: nincs globális konszenzus azzal kapcsolatban, hogy kinek és pontosan mikor van szüksége a negyedik, esetleg ötödik dózisra valamelyik vakcinából. Az Egyesült Királyságban például azt ajánlják, hogy a legveszélyeztetettebb csoportok tagjai tavasszal kapják a második emlékeztető oltást. Magyarországon erre bárkinek lehetősége van - orvossal való konzultációt követően. De az, hogy lehetőség van rá és az, hogy valóban szükséges-e, és ha igen, pontosan mikor, már egészen más kérdés.
Valóban kell-e negyedik oltás?
A negyedik dózis szükségességét egyelőre nem támasztják alá tudományos bizonyítékok, ám a közelmúltban publikált kutatások eredményei arra utalnak, hogy adhat egy erős lökést a lanyhuló immunitásnak - írja témát körüljáró összefoglalójában a Medical News Today.
A Pfizer és a Moderna ez irányú vizsgálata megállapította, hogy a negyedik dózisként beadott mRNS-alapú vakcinák szerény mértékben fokozták az omikron variáns elleni védelmet, ám az antitestszintet visszatornázták a harmadik dózis után mért szintre. Viszont nem növelték jelentősen a védőoltások hatékonyságát, nem akadályozták meg, hogy az oltottak megfertőződjenek. Kutatási eredmények azt tükrözik, hogy a kizárólag Pfizer-BioNTech-vakcinát kapóknál a negyedik dózis 30 százalékkal nagyobb védelmet nyújtott az omikronos fertőzéssel szemben, mintha csak három dózist kaptak volna. A negyedik adag Moderna-vakcina esetében ez a "plusz" védelem mindössze 11 százalék volt. Az Egyesült Királyság Egészségbiztonsági Ügynökségének adatai szerint az emlékeztető oltás hatására kialakuló, tüneti fertőzést megelőző immunvédelem tíz hét után 45-50 százalékra csökken.
Kiknek ajánlott a negyedik dózis?
A jelenlegi adatok azt sugallják, hogy a veszélyeztetett csoportokba tartozók számára - akiknél magas a súlyos megbetegedés kockázata - előnyös lehet a lanyhuló immunvédelem megerősítése egy újabb emlékeztető oltással. Ebbe a körbe tartoznak azok az idős vagy krónikus betegséggel küzdő, esetleg immunhiányos emberek, akiknél legalább 4-6 hónap telt el az első emlékeztető oltás beadása után. Egy izraeli megfigyeléses vizsgálat kimutatta, hogy a 60 éves vagy annál idősebb, veszélyeztetett csoportba tartozó emberek számára a negyedik oltás valamivel magasabb szintű védelmet biztosít a fertőzés és a súlyos megbetegedés ellen.
Szüksége van-e emlékeztető oltásra annak, aki már átesett a fertőzésen?
Mivel az omikron variáns fertőzőképesebb és hatékonyabban képes kikerülni a védőoltások kialakította immunvédelmet, mint elődje, a delta változat, sok oltott is elkapja, annak ellenére, hogy egy részük már az emlékeztető oltáson is túl van. Ennek ellenére szakemberek szerint az emlékeztető oltás továbbra is ajánlott, mert megakadályozhatja a súlyos lefolyású betegség, valamint a kórházi kezelést igénylő állapot kialakulását. Ahogy a Medical News Today beszámol róla: egyre több bizonyíték utal arra, hogy akik már korábban átestek a fertőzésen - amit egy másik variáns okozott -, de nem vették fel a védőoltást, sebezhetőek a jelenlegi és a jövőbeli változatok okozta újrafertőződéssel szemben.
Az időzítés fontos
Az emlékeztető oltások beadásának ideális időpontja máig vitás kérdés: a túl korán és a túl későn beadott dózis sem szerencsés. "Azt látjuk, hogy az antitestek nyújtotta védelem három hónap után kezd halványulni" - közölte Alexander Rodgers, a Charles R. Drew Orvosi és Tudományegyetem társprogramigazgatója. A legtöbb ország ez alapján ajánlja az emlékeztető oltások beadását. Ugyanakkor Rodgers rámutatott: az antitestek hatékonysága szempontjából életszerűbb stratégia lehet az oltások között eltelt idő optimalizálása. "Egy olyan országban, ahol még nem engedélyezték a negyedik dózist, észszerű lenne a második dózis maximális hatékonyságának eléréséig kitolni a harmadik adag beadását" - tette hozzá. Véleménye szerint az emlékeztető dózisok száma leginkább az egyes országok oltóanyag-elosztásáról és erőforrásairól szól, semmint az azok szükségességét alátámasztó tudományos bizonyítékokról. Mint mondta, további kutatásokra lesz szükség az oltások között eltelt optimális idő és a további dózisok számának meghatározásához.
Így vizsgálják ki a gyerekeket a koronavírus-fertőzés után.
