15 országban, 14400 aktív korú dolgozó és 1600 nyugdíjas bevonásával készítették el a nyugdíjfelkészültséget vizsgáló kutatást. Az eredmények szerint Magyarország a közepes felkészültségű országok közé tartozik.
Aggódunk az egészségünk miatt
Világszerte minden negyedik embert nyugtalanít, ha a hosszú távú anyagi jövőjére gondol, és az emberek 43 százaléka az időskori egészségügyi állapota miatt is aggódik. Egyre többen számolnak azzal is, hogy a várható élettartam egyre magasabb lesz, a születési szám pedig valószínűleg tovább csökken. A többség az egészségi állapotának romlására is számít idősebb korára. Ennek ellenére az embereknek csupán a fele kalkulál egészségügyi kiadásokkal a nyugdíj-megtakarításait illetően. Magyarországon ez az arány 36 százalék. A globális adatok szerint továbbá az emberek csupán negyede biztos abban, hogy nyugdíjasként is tudja majd fedezni az egészségügyi kiadásait, ám a magyarok esetében ez az arány még alacsonyabb - csupán 10 százalék. Ez azt jelenti, hogy 10 magyarból 9 várhatóan nem tudja majd kifizetni a gyógyszereit, miután nyugdíjban megy.
Egyértelmű tehát, hogy Magyarország nem jár az élen a tartalékok felépítésében: általánosságban elmondható, hogy azokban az országokban jobb az általános nyugdíjfelkészültség, ahol nagyobb az életmódszerűen takarékoskodók aránya. A magyaroknak mindössze 27 százaléka készül fel előre, ennél már csak Lengyelországban rosszabb a helyzet - ott 25 százalék a takarékoskodók aránya.
65 éves korunkig húzzuk az igát
Magyarországon kiemelkedő az aktív életszakasz hossza, a magyarok többsége ugyanis 65 éves koráig tervez dolgozni. Csak az Egyesült Királyság (66 év), Hollandia (67 év) és Ausztrália (66 év) polgárai számítanak hosszabb aktív évekre. A legkorábbi nyugdíjba vonulást a kínai és a török emberek tervezik, 58 évesen.
Jobban kellene gondoskodnunk magunkról
Világszerte a dolgozók 29 százaléka kifejezetten magabiztos azzal kapcsolatban, hogy nyugdíjas évei alatt is kényelmes életet élhet. Az emberek világszerte arra számítanak, hogy nyugdíjjövedelmük csaknem felét (46 százalékát) az állam fogja szolgáltatni, harmadát (30 százalékát) a saját megtakarításaik és befektetéseik, míg negyedét (24 százalékát) a munkaadóik. Magyarország ebben a tekintetben is némiképp kivétel, itthon ugyanis az emberek nyugdíjjövedelmük 54 százalékát az államtól várják.
A nyugdíjkutatást végző szakemberek ezért egy új társadalmi közmegegyezés kidolgozását szorgalmazzák, hiszen a hagyományos - az állam, a munkaadók és az egyének szerepvállalására épülő - hárompilléres ellátás fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak egyre nagyobbak. E tényezők miatt az egyéni felelősség a jövőben felértékelődik, és az új társadalmi közmegegyezésnek elő kell mozdítania az emberek nyugdíjas évekre való takarékoskodását, tervezését és felkészülését. Ehhez tudatos spórolás, pénzügyi műveltségen alapuló tervezés és nyugdíjstratégia, valamint - már aktív korban - életmódváltás szükséges. E célok elérésében az emberek felelőssége éppolyan fontos, mint hogy a munkaadók támogatással, a kormányok pedig ösztönzéssel motiválják a dolgozókat, és megteremtsék a fenntartható társadalombiztosítási rendszereket - olvasható a biztosító közleményében.
