Az unatkozás egészségügyi problémákhoz vezethet. A pszichológusok ismerik ezt a jelenséget, és bore-outnak nevezték el, az unatkozásra vonatkozó angol szó alapján. Ha nem ér minket elég kihívás, tompává, motiválatlanná válhatunk. Az álmatlanság után hamarosan jöhet a depresszió. A bore-out elnevezés utal egyben a kiégési szindrómára is, a burn-outra , méghozzá nem véletlenül. A bore-out és a burn-out tünetei hasonlóak: elsősorban a munka világában figyelték meg az "unatkozási-szindrómát", de aztán kiderült, hogy nagyon sok idős embert is érint a jelenség.
Mondhatni: a korral járó "burn-outról" van szó. Magasabb életkorban az életminőség elsősorban az érzésektől, a közérzettől függ, ezért is fontos ezzel a tünetegyüttessel foglalkozni a német Die Welt online kiadása szerint. Pontosabban azzal érdemes foglalkozni, hogy hasznossá tegyük magunkat idősebben is.
A német lap megszólaltatta Ursula Lehr pszichológus professzor emeritust (nyugállományú egyetemi tanárt) is, aki korábban a világhírű Heidelbergi Egyetemen vezette a gerontológiai tanszéket. Lehr szerint a burn-outhoz hasonlók a bore-out tünetei is. Az alulmotiváltság ugyanakkor a legidősebb korosztályokat érintheti. Ha például a házastársunk, partnerünk, aki addig életünk középpontjában volt, hirtelen meghal, hatalmas űr támad utána.
Ez az érzés különösen gyakran a nyolcvan év feletti nőket érinti, akik a házasságukkal feladták a munkájukat, és utána gyakorlatilag csak a férjüknek éltek. A férfi halálával elvesztik egyúttal a napok megszokott struktúráját is, és ürességérzés uralkodik el rajtuk.
A bore-out azonban nem a nők betegsége. Ugyanis a nőknél ez magasabb életkorban gyakori, a férfiakat viszont már a nyugdíj után közvetlenül elfoghatja az ürességérzés. És gyakori is ez a jelenség náluk ekkor. A férfiak életét ugyanis túl gyakran a munkájuk határozza meg - ez már Julia Scharnhorst pszichológus véleménye. A munkamániásoknál ez igazán szembetűnő, akiknél a nyugdíjig hiányzott az idő a barátokra és a hobbikra. Ilyenkor a nyugdíj nagy törést okozhat náluk.
A bore-out elkerülésére jobb, ha felkészülünk. Érdemes valamilyen hobbit, szabadidős elfoglaltságot keresnünk magunknak, erősíthetjük emberi kapcsolatainkat, barátokkal, ismerősökkel kell minél gyakrabban találkoznunk. Scharnhorst szerint a nyugdíj semmiképpen sem jelenthet semmittevést. Éppen ezért érdemes a pozitív oldalait nézni: szabadidőt nyerünk és ezt ki is kell használnunk. A hobbi kapcsán az is fontos, hogy ne a társadalom vélt vagy valós elvárásaihoz igazodjunk ekkor, önképünket ne ez határozza meg, hanem azzal foglalkozzunk, amit amúgy is szívesen csinálnánk.
Az időskori unalom ellen egy új hobbi is jó megoldás lehet
Akár új nyelvet tanulhatunk, vagy újra beiratkozhatunk valamilyen képzésre, tanfolyamra, a lényeg az, hogy a feladat értelmes legyen és kihívást is jelentsen számunkra - tanácsolja a német pszichológus (Tanácsai a német viszonyokra vonatkoznak, mert felveti például azt is, hogy vállaljunk tiszteletbeli tisztségeket is. Ez a magyar nyugdíjasok nagy részének aligha jelent létező opciót. Ugyanakkor a magyar nyugdíjasok számára is fontos az értelmes tevékenységek keresése és megtalálása - ez a lényege Scharnhorst felvetésének.) Németországban egyébként nagyon sok szervezet foglalkozik az idősek megfelelő időtöltésével, tehát ott könnyebb "intézményes" segítséget találni a bore-out megelőzésére.
De aki nem akar idősek klubjába járni, annak is ajánlatos például napi rendszerességgel bizonyos tevékenységeket végezni. "Struktúrát kell adni a napoknak" - foglalhatjuk össze Lehr professzor tanácsait: már az is segít, ha naponta újságot olvasunk. De az internet felfedezése is érdekes lehet.
Lehr egy idősekkel foglalkozó német szövetségi munkacsoport (Bundesarbeitsgemeinschaft der Senioren-Organisationen, BAGSO) elnöke, tehát maga is komolyan veszi a bore-out veszélyeit. Az internet Lehr szerint például segít az időseknek a családi kapcsolatok ápolásában: az unokák például szívesen szoktak skype-olni a "cool nagymamával". Van azonban olyan eset is, amikor az ilyen egyszerű módszerek nem segítenek, és a depresszió eluralkodik rajtunk. Ilyenkor a pszichológus segítségét ajánlja Lehr.
Ezeknek a szakértőknek a szerepe már csak azért is fontos szerinte, mert a bore-out-szindrómát az orvosok gyakran tévesen diagnosztizálják. Előfordul, hogy a demencia jeleit vélik felfedezni a folyamatokban - mondja Lehr. Valójában a demencia-diagnózisok egyötöde a depresszióra vezethető azonban vissza szerinte. És ennek a depressziónak a forrása nem ritkán a bore-out.
