Vesekő akkor alakul ki, ha a vizelet viszonylag sokáig koncentrált marad: ásványianyag-tartalma lerakódik, és szép lassan követ formál. A köveknek több fajtája létezik: kalcium-oxalát-, kalcium-foszfát-, húgysav-, magnézium-foszfát-, cisztin- és struvitkövek. A kalcium-oxalát az összes vesekő körülbelül 70-75 százalékáért felel, ennél a fajtánál a kalcium és az ételekből származó oxálsav kapcsolódik össze kőképző anyaggá.
A kalciumszegény diéta már a múlté
"A veseköveseknek régebben kalciumszegény diétát javasolt az orvos, ez azonban mára megdőlt" - mondta Schmidt Judit dietetikus. Hogyha ugyanis a szervezet nem jut elég kalciumhoz , akkor megnő a csontritkulás veszélye, ráadásul kalcium hiányában az oxálsav felszívódása is jobb, vagyis a kalciumszegény étrend még növelheti is a kövek kialakulásának veszélyét. A dietetikus szerint ma már normál, napi 800-1000 milligramm (legfeljebb 1200 milligramm) kalciumot tartalmazó étrendet szoktak javasolni. A magas oxálsavtartalmú ételeket viszont lehetőleg kalciumforrással együtt fogyasszák azok, akik vesekövességre hajlamosak, ugyanis ez a két anyag együtt könnyebben ürül ki a szervezetből - a vese terhelése nélkül.
Hajlamosító tényezők
A vesekő kialakulását számos tényező befolyásolja. Az egyik legfontosabb a folyadékfogyasztás: ha valaki hosszú időn keresztül nem iszik eleget, és hajlamos a vesekőképződésre, nagyobb valószínűséggel fog kialakulni nála kövesség. A mozgásszegény, stresszes életmód és a túlsúly is kedvez a veseköveknek, mint ahogyan egyes betegségek (például prosztatamegnagyobbodás) vagy a vese anatómiai eltérései is. Az állati fehérjében és a konyhasóban (nátriumban) gazdag menü szintén növeli a kőképződés rizikóját, míg a magnéziumban és B6-vitaminban gazdag étrend csökkentheti azt. A tartósan magas (napi 1000 milligramm feletti) C-vitamin-fogyasztás is hajlamosíthat vesekőre. Vesekő esetén tehát az egész életmódot egészségesebbre kell hangolni: igyunk, mozogjunk eleget, adjuk le a túlsúlyt, és figyeljünk a nátrium-, illetve a fehérjefelvételre.
Oxálsav rengeteg, elsősorban növényi eredetű élelmiszerben előfordul kisebb-nagyobb mennyiségben. Az oxálsavtartalmat mutató táblázatok adatai azonban eltérnek egymástól - egyesek szerint még az is számít, hol termelték az adott zöldséget, gyümölcsöt. "Épp ezért nem igazán életszerű a számolgatás. Ráadásul, ha minden oxalátforrást kiiktatnánk az étrendünkből, hiányossá válna a táplálkozásunk, ez pedig súlyos veszélyeket rejtene magában" - folytatta Schmidt Judit. Hozzátette: aki hajlamos a vesekő képződésére, tartson egészséges, változatos étrendet, és mérsékelje a nagyon magas oxálsavtartalmú ételek mennyiségét. Az étrendet mindig egyénileg, az illető egészségi állapotának, betegségeinek figyelembe vételével kell kialakítani, ezért ilyenkor érdemes szakemberhez fordulni.
Rossz hír a vegánoknak
A legismertebb, magas oxálsavtartalmú ételeket sem kell teljesen kiiktatni az étrendből, némi engedményt időnként tehetünk, amíg ez nem válik rendszeressé. "Mivel oxálsavat elsősorban növényi eredetű élelmiszerek tartalmaznak, a vegán étrend ebből a szempontból kevésbé szerencsés, mint a vegyes táplálkozás" - mondta a dietetikus. Kitért rá, a mennyiség sem mindegy: a petrezselyem zöldjében például sok az oxálsav, de általában minimális mennyiségben fogyasztjuk, így voltaképpen nem veszélyes.
A vesekőre hajlamosaknak a szokottnál is jobban oda kell figyelniük a folyadékfogyasztásra. Jó, ha a víz nem tartalmaz túl sok kalciumot, ezért érdemes lehet megszűrni a keményebb csapvizet. Aki nem tud sima vízből napi 2,5-3 litert meginni, ízesítheti az italát kevés gyümölcslével, citromlével, vagy választhatja a gyógyteákat, gyümölcsteákat. A folyadékot a nap folyamán egyenletesen osszuk el. A kávét, a fekete teát érdemesebb tejjel fogyasztani, de az is jó megoldás, ha a hígabban elkészített zöld teát választjuk helyettük. Bár ez is tartalmaz oxalátot, számos hasznos tápanyagot (például antioxidánsokat) is a szervezetbe juttat.
Ezekre figyeljünk!
- Naponta igyunk meg legalább 2,5-3 liter vizet vagy más cukormentes folyadékot!
- Javasolt napi fél liter tej vagy ennek megfelelő kalciumtartalmú tejtermék fogyasztása. A magas kalciumtartalmú ásványvizek mennyiségét viszont érdemes visszafogni.
- A gyümölcsök és zöldségek fogyasztását ne korlátozzuk, figyeljünk viszont oda a magas oxálsavtartalmúakra. Ha például egy spenótos ételt eszünk, akkor a héten már ne fogyasszunk másik hasonlót, a csokoládé helyett válasszunk inkább gyümölcsös édességet, és a diós, mákos bejgli esetében is álljunk meg egy szeletnél!
- Húsra, halra, tojásra szüksége van a szervezetünknek, de ezeket mértékkel fogyasszuk!
- Csökkentsük a só és a cukor fogyasztását!
A Cikk a Nők Lapja Egészség 2019. novemberi számában jelent meg.
