A világ számos országában, így Magyarországon is a koronavírus-járvány második hullámával küzdenek az egészségügyben dolgozók. A hazai és nemzetközi tapasztalatok is azt mutattják, hogy a COVID-19 súlyosságát alapvetően az életkor, illetve a meglévő alapbetegségek határozzák meg. Ma már azonban jól látszik az is, hogy a túlsúllyal küzdő emberek gyógyulási esélyei szintúgy sokkal rosszabbak. Hogy miért, arról a téma két magyar kutatója beszélt a sajtónak egy videokonferencián.
Az első hullám tapasztalatai szerint a túlsúllyal küzdő emberekre több okból is jóval nagyobb veszélyt jelent a koronavírus - hangsúlyozta Dr. Bedros J. Róbert professzor, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) elnöke, az Országos Obezitológiai Centrum vezetője. A professzor Dr. Simonyi Gáborral, az Anyagcsere Központ vezetőjével a járvány tavaszi hullámának idején kezdte el összegyűjteni azokat a kutatási adatokat, amelyek a COVID-19 és az elhízás kapcsolatát vizsgálták.
"A nemzetközi adatokat is megvizsgálva azt láttuk, hogy a 60 év alatti elhízott betegek kétszeres eséllyel kerültek intenzív osztályra. Az amerikai adatok szerint minden második elhízott koronavírusos beteg kórházi kezelésre szorult, nagyjából ugyanilyen arányt jegyeztek fel az európai kórházakban is" - mondta el a professzor. Míg az európai országok adatai szerint tavasszal még jól láthatóan az idősek között volt legsúlyosabb a betegség, az USA-ban már akkor is rengeteg fiatal került lélegeztetőgépre. Mivel lakosságarányosan ebben az országban az egyik legnagyobb az elhízottak aránya, gyorsan felfedezték a kapcsolatot a plusz kilók és a súlyos állapotot előidéző COVID-19 között.
Miért veszélyesebb a koronavírus a túlsúllyal küzdőkre?
Nemzetközi adatok szerint az elhízott betegek lényegesen nagyobb arányban kerültek lélegeztetőgépre - vette át a szót Dr. Simonyi Gábor. Egy tavaly készült, francia vizsgálatot is idézett, mely szerint a koronavírus-járvány kitörését követően a túlsúlyosok aránya jelentősen megnövekedett az intenzív osztályokon. Az intenzív ápolást igénylő betegek 90 százaléka 35 feletti testtömeg-indexű ( BMI ) volt. Ugyanerre a következtetésre jutott egy másik, Angliában készült kutatás is, mely szerint az intenzív osztályokon kezelt betegek 44 százaléka volt túlsúlyos, illetve 34 százalék elhízott.
Ez a szakember szerint több okra is visszavezethető. A túlsúlyos emberek nagyobb arányban szenvedhetnek olyan társbetegségektől, amelyek miatt súlyosabbá válhat a COVID-19. Az érintettek lélegeztetése a testsúlyuk miatt egyébként is nehézkesebb. Az elhízás miatt ugyanis a tüdő ventillációs képessége lecsökken, hiszen a rekesz magasabban áll, illetve a fokozottabb hasűri nyomás is akadályozza a fiziológiás légzésmunkát.
A nagyobb hasi zsírral rendelkező emberek szervezetében a gyulladások előfordulása szintén gyakoribb. Ehhez hasonló eredményeket találtak a 2009-es H1N1 influenzajárvány során, ahol Kaliforniában az influenza miatt kórházban kezelt 20 év felettiek több mint fele (51 százalék) elhízott volt, miközben a hospitalizált betegek közötti részarányuk mintegy kétszerese volt az átlag populációval összevetve.
Ezért fontos a megelőzés
A szakemberek hangsúlyozták: az elhízottak COVID-19-betegségének nincs specifikus kezelési irányelve, ezért az általános kereteken belül kell ezt elvégezni. A legfontosabb az elhízottaknál is a megelőzés, számítani kell a súlyosabb kimenetelre, mivel a különböző szövődmények kockázata is magasabb COVID-19 esetén. Nekik különösen fontos betartani az aktuális távolságtartási és higiénés szabályokat. A pandémia idején fokozottan ügyelni kell az elhízott beteg érrendszeri és anyagcsere-állapotára, minden paraméterét optimalizálni kell az irányelvek szerinti célértékekre. COVID-19-betegség tünetei esetén az elhízottaknál - de főleg súlyos elhízásban - fokozott figyelmet kell fordítani a szív- és a tüdő állapotára, cukorbetegség esetén az inzulinigény növekedését kompenzálni kell.
