Néhány hetet nyerhet a kormány a vakcinák engedélyeztetését felborító rendelettel, az OGYÉI megkerülésének azonban hosszú távú következményei is lehetnek - írja a hvg.hu témában készült összefoglaló cikkében . Felvetik, vajon megéri-e kockáztatni az oltásokba vetett, amúgyis gyenge lábakon álló bizalmat, ha valószínűleg pár hét múlva újabb nyugati oltóanyaszállítmányok érkeznek, amik enyhíthetnek a mostani vakcinahiányon?
Nem fognak azonnal bármivel oltani
"Felgyorsítaná a koronavírus -vakcinák engedélyezési eljárását a kormány, ezért úgy döntött, hogy minden olyan, a világban alkalmazott oltás, amellyel több mint egymillió embert oltottak be, és veszélyhelyzeti felhasználási engedélyt kapott, Magyarországon is megkaphatja ezt az engedélyt" - jelentette be a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Néhány órával később pedig ki is hirdették az erről szóló kormányrendeletet, melynek lényege, hogy a koronavírus-oltásokra vonatkozó engedélyeztetési eljáráshoz elegendő a vakcinát gyártó ország hatóságainak véleményére hagyatkozni, az OGYÉI pedig kihagyható. Ez - egyébként Gulyás is hangsúlyozta - nem azt jelenti, hogy a mostantól engedélyezett vakcinákkal azonnal olthatják is a magyarokat. Bárhonnan is kerüljön be egy oltóanyag az országba, azt továbbra is ellenőrzi majd a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).
Gondok az uniós oltási program körül
Mint arról mi is beszámoltunk , a magyar kormány lassúnak tartja a közös európai vakcinabeszerzést, az pedig a globális oltási statisztikákat vizsgálva is jól látható, hogy maga az oltási program is lassan halad az EU-ban. Magyarországon például péntekig 175 283-an kapták meg a Pfizer vagy a Moderna vakcináját, ami még mindig csak a lakosság 1,8 százaléka. Ezen nem segít, hogy az elmúlt időszakban akadozott a Pfizer/BioNTech oltóanyagainak szállítása, ami miatt Horvátországban például ideiglenesen le is kellett állítani a vakcinázást. Ráadásul az AstraZeneca is bejelentette, hogy az előzetesen ígértnél kevesebb oltóanyagot tudnak gyártani.
Ez a döntés egyelőre nem oldja meg
A portál azonban emlékeztet, eredetileg sem volt arról szó az uniós oltási tervben, hogy 2021 januárjában elkezdődhet a tömeges oltás. Mint írják, erről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt is még október végén a Kossuth rádióban. A kormányfő akkor elmondta, nagy mennyiségben várhatóan áprilisban érkezik vakcina. Ezzel szemben az elmúlt hetek arról szóltak hogyan lehetne mégis felgyorsítani a vakcinabeszerzést, emiatt engedélyezte - akkor még - az OGYÉI a brit hatóságok nyomán az AstraZeneca vakcinát, valamint az oroszoktól kapott tájékoztatásokra támaszkodva a Szputnyik V névre keresztelt oltóanyagot. Utóbbi ideiglenes engedélyezése - ahogyan azzal mi is több cikkben foglalkoztunk - eléggé felkavarta a kedélyeket. Az előbbiről pedig később kiderült, Magyarország nem kerülheti ki a közös EU-s beszerzést, így a döntésnek nem sok értelme volt. Bár ezzel kapcsolatban a hvg.hu megjegyzi: a kormány logikája, hogy ha az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) mégsem adná meg a zöld utat az oxfordi vakcinának, mi akkor is bevásárolhatunk belőle.
Arról maga Gulyás Gergely is beszélt, hogy a világon nem sok olyan oltóanyag van, amivel már több mint egymillió embert beoltottak. Ilyenek az itthon már használatban lévő Pfizer- és Moderna-oltások, a hamarosan érkező AstraZeneca, valamint a múlt héten itthon ideiglenes engedélyt kapott Szputnyik V. Ezeken kívül csak a kínai oltóanyagok, a Sinopharm és Sinovac inaktivált vírusokon alapuló vakcinái azok, melyek behozatalát a mostani rendelet megkönnyítette. Utóbbi hazai engedélyezésére kevés az esély, mivel a brazil teszteken csak 50 százalékos hatékonyságúnak bizonyult. De főleg azért, mert a Magyar Közlönyben megjelent rendelet egyértelműen kimondja, hogy a behozatal azokra az oltóanyagokra vonatkozik, melyeket már alkalmaznak EGT-megállapodásban részes államban, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában vagy legalább három - köztük legalább egy európai uniós vagy európai uniós tagjelölt - államban. Ennek a feltételnek egyelőre csak a Sinopharm vakcinája felel meg.
A külügyminiszter felel a vakcináért
Külön érdekesség, hogy a feltételek teljesülését a külpolitikáért felelős miniszter, vagyis jelen esetben Szijjártó Péter állapítja meg - írja a portál, megjegyezve: a Sinopharm vakcinájáról már lényegében megállapodott a kormány Pekinggel. Az oltóanyagot egyébként eddig közel 20 millióan kapták meg Kínában, Bahreinben, az Egyesült Arab Emírségekben, hozzánk pedig azért jöhet, mert a szer megkapta az ideiglenes engedélyt Szerbiában is. Hogy mi alapján adták meg az ideiglenes engedélyt, kérdéses, mivel hivatalosan sem a klinikai kísérletek dokumentációja nem elérhető, sem pedig a szállításra, hűtésre vonatkozó tudnivalók. A vakcináról annyi tudható, hogy elölt kórokozót tartalmaz, a kínai hatóságok szerint 79 százalékos hatékonyságú, a WHO honlapja szerint pedig két dózisra van szükség, melyet 21 nap különbséggel kell beadni.
Ezért hagyják ki az OGYÉI-t
A portál emlékeztet, a csütörtöki rendelet megjelenéséig a Sinopharm vakcinája az OGYÉI engedélye nélkül nem kerülhetett volna forgalomba Magyarországon. A politikai viharok ellenére is szakértői garanciát jelentő szervezet azonban valószínűleg annak ellenére is lassúnak bizonyult az orosz vakcina engedélyeztetési eljárása során, hogy azt a szokásos közel 270 nap helyett bő 2 hónap alatt végezték el. Csakhogy ezután következik a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vizsgálata, mely minden szállítmányt górcső alá vesz. A Szputnyik V emiatt leghamarabb február 11-e után kapja meg a zöld jelzést, így csak a hónap végén érkezhet meg a 300 ezer ember beoltására elég első vakcinaszállítmány.
A portál szerint valószínűleg ezt nem akarja kivárni a kormány a kínai vakcina esetében, és elég lesz neki a kínai hatóságok engedélye, valamint a NNK néhány hetes vizsgálata. "A sietség miatt jutottunk el odáig, hogy a kormány már nemcsak az EMA, hanem az OGYÉI véleményére sem kíváncsi, így azonban a Sinopharm vakcinája körül még nagyobb lesz a bizonytalanság, hiszen a kutatási eredményeket a kínaiak nem publikálták, így például az sem világos, alkalmazható-e a 65 év felettieknek" - jegyzi meg a hvg.hu. Mint írják, a kormány döntése abból a szempontból is inkább PR-akciónak tűnik, mert nagyon rövid időn belül újabb három nyugati koronavírus vakcinát is engedélyezni fognak, ezek az amerikai Johnson&Johnson és a Novavax, valamint a német CureVac oltóanyagai. "Ha ezek megérkeznek - a jelenlegi ütemterv szerint nem sokkal később, mint a kínai oltóanyag engedélye - valamint addigra a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca is gond nélkül szállít, akkor nehezen érthető, miért volt szükség egy ilyen bizalmat megrengető, radikális lépésre."
Koronavírus: nem ajánlott csúszni a 2. adag beadásával. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) megerősítette, hogy ajánlása szerint három hétnek kell eltelnie a Pfizer és a BioNTech közös fejlesztésű koronavírus-vakcinája első és második adagjának beadása között. További részletekért kattintson korábbi cikkünkre .
