A füge, fügefa, vagy fikusz a rózsavirágúak rendjébe és az eperfafélék családjába tartozó nemzetség. Keletről származik, de elvadulva egész Dél-Európában elterjedt. Termesztik Spanyolországban, Portugáliában, Dél-Franciaországban, Dél-Olaszországban, Törökországban, Cipruson. Nálunk is sok kertben ültetik.
Élettani hatása
A füge tápértékét elsősorban káliumtartalma adja, de B-vitaminban és cinkben is gazdag. A benne lévő káliumnak köszönhetően elősegíti a vér tisztulását. A B-vitaminok az emésztést és a táplálék felszívódását segítik elő, a cink pedig prosztataproblémák esetén nyújthat enyhülést. Hűsít, és jó hatással van a légzőszervekre is. Gyógyítja a gyulladásos megbetegedéseket, csökkenti a vérzékenységet. Kiváló idegnyugtató tulajdonsága is ismert.
Felhasználása
Ha tehetjük, elsősorban friss formában fogyasszuk, szárítva pedig édesítésre használhatjuk. A füge csak érett állapotában igazán jó, ezért a sötétszínű, puha fügéket válasszuk. Ha még nincs megérve, fanyar az íze, gyakorlatilag ehetetlen. Ha idő előtt leszedjük, nem is érik tovább.
Felhasználása igen sokrétű. Az olaszok például megpörkölik és őrlik a szárított fügegyümölcsöt, és kávét főznek belőle. Az eredeti termővidéken aszalva, koszorúba fűzve és hordóba préselve is tárolják, népételnek számít. Az aszalt fügét egész évben használhatjuk, süteményekbe rakhatjuk, müzlibe, gabonás kenyérbe, de pizza ízesítésére is kiváló. Ha fügét fogyasztunk, ügyeljünk arra, hogy mielőbb megegyük, ugyanis nem áll el sokáig, még hűtőszekrényben sem.
