- A kálium segíthet csökkenteni a magas vérnyomás kockázatát, és ellensúlyozhatja a túlzott nátriumbevitel hatásait.
- A szakmai ajánlások szerint napi 3500-5000 mg kálium támogathatja a vérnyomás egészséges szinten tartását.
- Vesebetegség vagy bizonyos gyógyszerek szedése esetén a túlzott káliumbevitel veszélyes is lehet.
A kálium fontos szerepet játszik a vese, a szív, az izomzat és az idegrendszer működésében, és a megfelelő bevitele bizonyítottan jótékony hatással van a vérnyomásra, olvasható a VerywellHealth.com cikkében.
Mennyi káliumra van szükség naponta az egészséges vérnyomáshoz?
A magas vérnyomás a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a stroke egyik legfontosabb kockázati tényezője. Az alacsony káliumbevitel növelheti a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát, különösen azoknál, akik sok sót (nátriumot) fogyasztanak.
A szükséges napi káliumbevitel az életkortól és a nemtől is függ. Egy felnőtt férfinak naponta közel 3000 milligramm káliumra lehet szüksége, míg egy felnőtt nő számára körülbelül 2600 mg az ajánlott mennyiség.
Hogyan segíti a kálium a vérnyomás csökkentését?
Ahogy fentebb írtuk, a kálium számos fontos feladatot lát el a szervezetben. Elektrolitként részt vesz az idegi ingerületátvitelben, az izmok összehúzódásában, valamint a folyadék- és sóháztartás szabályozásában. Emellett jelentős szerepet játszik a szívritmus szabályozásában is.
Szerepe van a szervezet folyadékháztartásának egyensúlyának fenntartásában. Alacsony káliumszint esetén fokozódhat a vízvisszatartás, ami növelheti az erekre nehezedő nyomást, ezáltal pedig a vérnyomást is.
A kálium emellett a nátrium hatásait is ellensúlyozza. Segíti a veséket abban, hogy a felesleges nátriumot a vizelettel kiválasszák, így csökkenti az erekben uralkodó nyomást. Alacsony káliumszint mellett a nátrium és a víz kiválasztása csökkenhet, ami hozzájárulhat a vérnyomás emelkedéséhez.
Mikor lehet veszélyes a túl magas káliumszint?
A táplálékból származó megfelelő mennyiségű kálium általában nem jelent egészségügyi kockázatot. Vesebetegségben vagy egyes anyagcsere-betegségekben szenvedők, illetve bizonyos gyógyszereket szedők esetében azonban nagyobb lehet a kálium felhalmozódásának veszélye.
A túlzott káliumbevitel ugyanis hiperkalémiát okozhat: ilyenkor a vér káliumszintje a normálisnál magasabbra emelkedik. Ennek oka lehet, hogy a vesék nem képesek megfelelően eltávolítani a fölösleges káliumot a vérből, vagy egyes gyógyszerek befolyásolják a kálium kiválasztását:
- angiotenzin-II-receptor-blokkolók, például a lozartán;
- angiotenzinkonvertálóenzim-gátlók (ACE-gátlók), például a benazepril;
- káliummegtakarító vízhajtók, például az amilorid és a spironolakton;
- kacsdiuretikumok és tiazid típusú vízhajtók, például a furoszemid és a klorotiazid.
A következő betegségek szintén növelhetik a hiperkalémia kockázatát:
- pangásos szívelégtelenség;
- májbetegség;
- mellékvese-elégtelenség (amikor a vesék felett elhelyezkedő mellékvesék nem termelnek elegendő hormont);
- 1-es típusú cukorbetegség.
Akiknél fokozott a hiperkalémia veszélye, azoknak érdemes orvossal egyeztetniük a káliumbevitel biztonságos módjáról!
Milyen ételek gazdagok káliumban?
A magas vérnyomás megállítását célzó DASH-étrend (Dietary Approaches to Stop Hypertension) szerint a vitaminokat, ásványi anyagokat és egyéb tápanyagokat elsősorban élelmiszerekből célszerű bevinni. Bizonyos esetekben azonban a káliummal dúsított élelmiszerek vagy étrend-kiegészítők segíthetnek a megnövekedett szükséglet fedezésében.
A kálium természetes forrásai lehetnek például:
- gyümölcsök, például a szőlő, a sárgabarack, a szeder, a narancs és a grapefruit,
- gyökérzöldségek, például a sárgarépa és a burgonya, továbbá a spenót, a paradicsom és a brokkoli,
- olajos magvak,
- tej és joghurt,
- halak, szárnyasok és húsok.