A szelén olyan létfontosságú nyomelem - több enzim alkotórésze, emellett antioxidáns hatású -, ami hozzájárul a sejtmembránok épségének megőrzéséhez, megakadályozva a korai sejtöregedést és pusztulást. Emellett nélkülözhetetlen az izomzat, a máj, a hasnyálmirigy és a pajzsmirigy kiegyensúlyozott működéséhez. Szervezetünknek csak rendkívül kis mennyiségben van rá szüksége: eleve csak néhány milligramm raktározódik belőle, leginkább a lágy szövetekben, a májban, a hasnyálmirigyben és a fogzománcban.
Mennyi az ajánlott napi bevitel?
Életkortól, egészségi állapottól és életkörülményektől függően változhat, kinek mennyi szelénre van szüksége. Az egyévesnél fiatalabb gyermekeknek elég belőle napi 10 mikrogramm (µg), az 1-3 év közöttieknek pedig 15 µg fogyasztása ajánlott. Ez a mennyiség 4-6 éves korban 20 µg-ra emelkedik, 7-10 éves gyerekeknél pedig napi 30 napi µg javasolt. A 11-14 éves korosztálynak ennél már valamivel többre van szüksége: napi 45 µg-ra, ami 18 éves korig 50 µg-ra emelkedik.
A felnőttek napi szükséglete sem sokkal több ennél: nők esetében 60, férfiaknál pedig 75 mikrogramm a javasolt napi bevitel, ami az életkort figyelembe véve a későbbiekben már nem is emelkedik.
Mint minden nyomelem esetében, előfordulhat, hogy szelénből is az átlagos napi bevitelnél nagyobb mennyiségre lehet szükségünk. Várandósság alatt például napi 65 µg ajánlott, szoptatás idején pedig 75 µg. A nehéz fizikai munkát végzőknél az ajánlás 80 µg, csakúgy, mint azoknál, akik tartós stresszben élnek. A megfelelő szelénutánpótlás biztosítása étkezéssel a legegyszerűbb: nagy mennyiségben tartalmazza például a tengeri állatok húsa, a csirke, a marha, a tojás, a teljes kiőrlésű gabona, egyes diófélék, gyümölcsök és zöldségek. Amennyiben valamilyen okból nem sikerül kiegyensúlyozott táplálkozással elegendő szelént bevinnünk, szeléntartalmú étrend-kiegészítőkkel is pótolhatjuk a hiányt, de erről minden esetben érdemes orvossal egyeztetni.
Amikor túl kevés szelént fogyasztunk
A szelén tartós hiánya változatos tüneteket produkálhat: a többi között ízületi- és izomfájdalmat , fáradtságot, fáradékonyságot, és a pajzsmirigyhormon-termelődés csökkenését - ami pajzsmirigyzavarokhoz vezethet -, valamint az ezzel járó, esetleg erre utaló szimptómákat. Ilyen az ingerültség, az elhízás és a hajhullás is. Reprodukciós zavarokat is okozhat, ami nőknél meddőség, férfiaknál pedig spermiumképződési zavarok formájában jelentkezhet.
Ez történik, ha túl sok szelént juttatunk a szervezetünkbe
Az ajánlott napi szelénbevitelt nem szerencsés nagymértékben és hosszú távon túllépni, az ugyanis károsíthatja egészségünket. Egyes becslések szerint a szervezet számára rövid távon tolerálható maximális mennyiség napi 200-300 mikrogramm. A webmd.com a túlzott szelénfogyasztás lehetséges mellékhatásaként említi a hányingert, a máj-, a vese-, és a szívproblémákat. Emellett jelentkezhetnek idegrendszeri zavarok, bőrelváltozások, hajhullás és körömtöredezés is.
Mivel egy olyan nyomelemről van szó, amelynek túladagoláshoz nem kell sok (bőven elég a napi ajánlott mennyiség négy-ötszöröse), mindenképpen érdemes tisztában lenni vele, hogy melyek azok az ételek, amelyek igen nagy mennyiségben tartalmazzák. A paradió (brazil dió) például ilyen, egyetlen szemben 12-25 mikrogramm szelén van (héjjal együtt akár 100 µg is lehet). Rendszeres fogyasztásával, különösen, ha marékszámra esszük, könnyű túllépni a tolerálható mennyiség felső határát.
