Egészségünk megőrzése szempontjából kiemelkedően fontos a tudatos táplálkozás. Az egyik elsőként megtanult alapszabály az, hogy semmiképpen se fogyasszunk el lejárt, romlott ételeket, annak ugyanis komoly következményei lehetnek. Azonban az élelmiszerpazarlás csökkentése érdekében sem árt figyelni az élelmiszereken szereplő lejárati dátumokat. Ha ugyanis azokat fogyasszuk el elsőként, amelyek a legrövidebb időn belül lejárnak, és a tartósabb élelmiszereket hagyjuk meg későbbre, máris sokat tettünk az élelmiszerhulladék mennyiségének visszaszorításáért. Egyes élelmiszereken viszont csak egy jelzésértékű dátum szerepel, amely csupán azt mutatja, hogy mennyi ideig marad garantáltan kifogástalan minőségű az adott termék – nem törvényszerű azonban, hogy az adott időpont elérése után azonnal romlottnak számít az étel.
A fent ismertetett dátumértelmezési eltérés oka, hogy az élelmiszereken kétféleképpen szerepelhet a lejárati dátum: az egyiket fogyaszthatósági időnek, a másikat pedig minőségmegőrzési időnek nevezik. Azt pedig, hogy pontosan mi a különbség a kettő között, az alábbiakban ismertetjük, a Nébih közelmúltban megosztott posztja alapján.
Mit jelöl a fogyaszthatósági idő?
A Nébih tájékoztatása szerint a fogyaszthatósági idő a romlékony áruk – például a hús, a tej, valamint a tejtermékek – jelölésére szolgál. Ez azt az időpontot jelöli, ameddig az élelmiszer még biztonságosan fogyasztható. „A lejárt fogyaszthatósági idejű terméket már nem szabad elfogyasztani, még akkor sem, ha megfelelően volt tárolva, mert megbetegedést okozhat” – hívták fel a figyelmet a szakértők.
Miben más a minőségmegőrzési idő?
A hosszabb ideig eltartható élelmiszereken – mint például a rizsen, a fűszereken, a konzerveken és a száraztésztákon – viszont a fentiekkel ellentétben minőségmegőrzési idő található. Ez azt az időtartamot mutatja, ameddig elvárhatjuk a gyártó által garantált minőséget, például ízt, illatot, színt vagy állagot. Az adott dátum után ugyan veszíthetnek a minőségükből és élvezeti értékükből ezek a termékek, ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy már nem is fogyaszthatóak – olvasható az összefoglalóban.
A bontatlan, sértetlen csomagolásban lévő, a gyártó ajánlásának megfelelően tárolt termékek közül sok még hónapokkal a minőségmegőrzési idő letelte után is fogyasztható, amennyibem a kibontás után nem tapasztalunk rajtuk számottevő elváltozást. Annak meghatározásában, hogy a minőségmegőrzési idővel rendelkező termékek mennyi ideig maradhatnak biztonságosak a lejárat után, sokat segíthet a Nébih Maradék nélkül programjának lejárati útmutatójához készült alábbi infografika.
