Meddig fogyasztható a lejárt termék?

A lakosság, a kereskedelem és a karitatív szervezetek számára egyaránt hasznos lehet az a hiánypótló ajánlás, amit a lejárt minőségmegőrzési idejű termékek fogyaszthatósági határidejéről állított össze a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja.

Megdöbbentő méreteket ölt itthon az élelmiszerpazarlás.

A minőségmegőrzési idő a tartósabb termékeken szerepel, így annak lejárta nem feltétlenül jelenti azt, hogy az élelmiszert ki kell dobni. Elképzelhető, hogy egy-egy ilyen élelmiszer minősége már nem olyan, mint egy frissebb terméké, ám ha bontatlan, sértetlen csomagolásban, a gyártó ajánlásának megfelelően tároltuk és kibontás után a normál termékhez képest nem tapasztalunk számottevő elváltozást - íz, szín, szag és állag tekintetében -, akkor a lejárt minőségmegőrzési idejű termék akár még hetekkel, hónapokkal a lejárati idő után is elfogyasztható. Egy doboz konzerv, vagy egy üveg ásványvíz pedig akár 1 évig is jó lehet még a lejárat után - olvasható a Nébih "lejárati útmutatójában".

élelmiszerpazarlás
A minőségmegőrzési idő lejárta nem feltétlenül jelenti azt, hogy az élelmiszert ki kell dobni.Fotó: Getty Images

A kávé és a lekvár akár plusz egy évet is kibír

A hiánypótló ajánlásban a szakemberek összegyűjtötték, hogy az egyes, minőségmegőrzési idővel rendelkező termékek lejárat után még mennyi ideig maradhatnak biztonságosan fogyasztható állapotban. Az ajánlások az alábbi infografikán láthatók.

élelmiszerek, lejárati idő, minőségmegőrzési idő, élelmiszerpazarlás, Nébih,
Hiánypótló "lejárati útmutatót" állított össze a Nébih. Forrás: portal.nebih.gov.hu

A fentieket figyelembe véve jelentősen csökkenthetjük a jövőben az élelmiszerpazarlás mértékét. Fontos azonban ismét megjegyezni, hogy ezek az intervallumok csak ajánlások, amelyek kizárólag a minőségmegőrzési idővel (tehát nem fogyaszthatósági idővel!) ellátott, megfelelően tárolt élelmiszereknél tekinthetők irányadónak. Emellett minden esetben egyéni mérleges után lehet csak eldönteni, hogy valóban fogyasztható-e még a termék.

Minőségmegőrzési és fogyaszthatósági idő: nem ugyanaz!

Az élelmiszereinken kétféle lejárati dátumjelöléssel találkozhatunk: minőségmegőrzési idővel és fogyaszthatósági idővel. A fogyaszthatósági idő a romlékony áruk jelölésére szolgál, amelyeknél komoly egészségügyi kockázattal kell számolni, amennyiben a lejárat után elfogyasztjuk azokat. Ezekkel nem szabad kísérletezni, inkább dobjuk ki, még akkor is, ha sajnáljuk elpazarolni az élelmiszert.

A minőségmegőrzési idő ezzel szemben a hosszabb ideig eltartható élelmiszereken található, és azt az időtartamot mutatja, ameddig elvárhatjuk a gyártó által garantált minőséget, például ízt, illatot, színt vagy állagot. Az adott dátum után minőségükből, élvezeti értékükből veszthetnek ezek a termékek, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy már nem fogyaszthatók.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +28, +35 °C
Minimum: +14, +20 °C

Meleg, kánikulai nap vár ránk, amit elszórtan, nagyobb eséllyel a Dunántúlon enyhít zápor, zivatar. Élénk délies szél mellett 30 fok feletti melegre készülhetünk, az Alföldön 35 fok is lehet. Szombaton nem érkezik front. A hőség és a fülledtség is terhelést jelent a szervezetre. Többen fejfájást, migrént tapasztalhatnak, romolhat a keringési rendszer betegségeivel küzdők állapota. A hőérzet több fokkal a mért értékek felett alakulhat. A tűző napon fennáll a napszúrás és a hőguta veszélye. Egyre gyakoribbak lehetnek az alvászavarok. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)