D2- és D3-vitamin: mi a különbség, és melyiket szedjük?

A D-vitamin különösen fontos egészségünk megőrzése szempontjából. Több típusa is van azonban, amelyeknek a legújabb kutatások szerint különböző hatásai lehetnek. Mutatjuk, melyikről mit kell tudni.

Bár a D-vitamin-hiánnyal összefüggésbe hozható egészségügyi problémákról, például az angolkórról már a 17. század óta tudnak, magát a D-vitamint csak a 20. század elején azonosították (ennek a felfedezésnek köszönheti 1928-as kémiai Nobel-díját Adolf Windaus német vegyész). A The Conversation cikke szerint a D-vitamin-család öt molekulát foglal magában, a két legfontosabb a D2- és a D3-vitamin - előbbit ergokalciferol, utóbbit kolekalciferol néven is ismerik.

Mindkét típus hozzájárul szervezetünk egészséges működéséhez, de más-más forrásokból juthatunk hozzájuk. A D2-vitamin jellemzően növényi (élesztő, egyes gombafajok, anyarozs), míg a D3-vitamin állati forrásokban (olajos halak, máj, tojás) található meg nagy mennyiségben. Mindkét típus elérhető étrend-kiegészítő formájában is.

Boldogít, szépít, erősít - a D-vitamin jótékony hatásai.

Fontos kiemelni azt is - és ezt valószínűleg sokan nem tudják -, hogy a D-vitamin nagy része a bőrben termelődik napfény hatására: amikor a bőrünket napfény éri, az ultraibolya sugarak a 7-dehidro-koleszterin nevű prekurzor molekulát D3-vitaminná alakítják át. Ez megmagyarázza, hogy az északabbra eső szélességi fokon élők vagy a sötétebb bőrűek miért hajlamosabbak a D-vitamin-hiányra. A bőrben található melanin - festékanyag, amely a többi között a bőr, a szőrzet és a szem színét határozza meg - megakadályozza, hogy az ultraibolya sugarak aktiválják a 7-dehidro-koleszterint, így korlátozva a D3-termelést. Hasonló hatása van a ruhaviselésnek vagy a naptej használatának is.

A D-vitamin nagy része a bőrben termelődik napfény hatására.
A D-vitamin nagy része a bőrben termelődik napfény hatására. Fotó: Getty Images

Mind a D2-, mind a D3-vitamin lényegében inaktív, amíg a szervezetben keresztül nem megy két folyamaton. Először is a máj megváltoztatja a kémiai szerkezetüket, és egy kalcidiol nevű molekulát hoz létre belőlük - ebben a formában tárolódik a szervezetben a D-vitamin. A kalcidiol ezután a vesékben tovább módosul, így alakul ki a kalcitriol, ami a D-vitamin aktív formája. A kalcitriol felelős a D-vitamin biológiai hatásaiért, beleértve a csontok egészségének és immunrendszerünk működésének támogatását.

Technikailag egyébként a D-vitamin nem is vitamin, hanem egy hormonszerű előanyag, ami azt jelenti, hogy a szervezet aktív hormonná alakítja át. Minden hormon rendelkezik receptorokkal (csontsejteken, izomsejteken, fehérvérsejteken), amelyekhez hozzákötődnek, majd aktiválják azokat - tulajdonképpen úgy viselkednek, mint egy kulcs, amely kinyitja a zárat. Ami a D2- és a D3-vitamint illeti: előbbi ugyanolyan affinitást mutat a D-vitamin-receptorhoz, mint utóbbi, így kijelenthető, hogy egyik sem "jobb" a receptorához való kötődésben.

Máshogy hatnak az immunrendszerre

Egy nemrégiben végzett kutatás arra jutott, hogy a D2- és a D3-pótlás eltérő hatással volt azimmunrendszerműködésében fontos szerepet játszó génekre. Ez az eredmény azért figyelemreméltó, mert a legtöbb korábbi kutatás nem talált nagy különbséget a D2- és a D3- pótlás hatását illetően.

Az eddig közzétett tanulmányok többsége szerint a D2- és a D3-pótlás közötti fő különbség a véráramban keringő D-vitamin szintjére gyakorolt hatás. Vizsgálatok többször is kimutatták, hogy a D3-vitamin jobban növeli a D-vitamin szintjét a szervezetben, mint a D2 - ezeket a megállapításokat ráadásul egy nemrégiben készült felülvizsgálat is alátámasztotta.

Azt, hogy a D2 pótlása több előnnyel jár, mint a D3-é, nagyon kevés kutatás igazolja. Az egyik ilyen vizsgálat például kimutatta, hogy a D3-hoz képest a D2 hatékonyabbnak bizonyult a szteroidterápiában részesülő betegeknél fellépő immunproblémák kezelésében. A szervezet D-vitamin-szintjének növelésén kívül azonban nincs sok bizonyíték arra, hogy a D3-at tartalmazó étrend-kiegészítők jobbak lennének, mint azok, amelyekben D2 van. Ahhoz tehát, hogy végleges választ lehessen adni a "melyik jobb?" kérdésre, további kutatások szükségesek.

Miből és mennyit?

A D-vitamin-hiány ma elterjedtebb, mint valaha, világszerte körülbelül egymilliárd embert érint. A D-vitamin-pótlás a napfényszegény téli időszakban mindenkinek fontos, azoknak pedig, akiknél nagyobb eséllyel alakulhat ki hiány - idősek, kevésbé napos éghajlaton élők, sötétebb bőrűek - egész évben érdemes D-vitamint szedniük.

A szakemberek szerint az emberek nagy része számára a javasolt napi adag 10 mikrogramm, különösen télen. Jelenleg úgy tűnik, hogy a D3-at tartalmazó étrend-kiegészítők hatékonyabb segítséget nyújtanak a megfelelő D-vitamin-szint fenntartásában, amiben egyébként a rövid ideig tartó napozásnak (vagy napon való tartózkodásnak) ugyancsak komoly szerepe lehet.

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +33 °C
Minimum: +12, +20 °C

Többször megnövekszik a felhőzet, szórványosan fordul elő zápor, zivatar. Sokfelé megélénkül az északkeleti szél, a maximumhőmérséklet 25, 33 fok között szóródik. Hétfőn nem érkezik front. A fülledtség idején nehézlégzés, rosszullét jelentkezhet, többen fejfájást tapasztalhatnak. Gyakoriak lehetnek a keringési panaszok, az arra hajlamosaknál vérnyomás-ingadozás léphet fel. Az érzett hőmérséklet is ingadozik. A légszennyezettség közepes, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások: