Az időszakos böjt az elmúlt évek egyik nagy slágere a táplálkozási trendek terén. Lényege, hogy meghatározott időablakokra szorítja a táplálékbevitelt, ugyanakkor többféle változata is elterjedt. A 16:8 arányú böjtölés például mindennap csupán egy 8 órás időszakban engedi az evést, amelyet 16 óra koplalásnak kell követnie. Az 5:2-es diéta pedig arról szól, hogy a hét napjai közül két napon csak a szokásos energiabevitel körülbelül negyedét szabad magunkhoz venni. Az időszakos böjt egészségügyi előnyeit több kutatás is alátámasztja, akadnak azonban ellenkező előjelű vélemények és megfigyelések is tudományos oldalról. Olyannyira, hogy a Magyar Dietetikusok Országos szövetsége (MDOSZ) elsősorban a diéta lehetséges kockázataira hívta fel a figyelmet tavalyi szakmai állásfoglalásában.
Rossz hatással lehet a szívre az időszakos böjt
Szintén a szkeptikus hangokat erősíti egy, a napokban a Diabetes & Metabolic Syndrome: Clinical Research and Reviews című folyóiratban megjelent kínai-amerikai tanulmány. Mint azt a BBC írja, a kutatók több mint 19 ezer amerikai felnőtt egészségügyi és táplálkozási adatait elemezték egy nyolcéves időszakot felölelve. Végül arra a következtetésre jutottak, hogy azok körében, akik csak napi 8 órában étkeznek, 35 százalékkal gyakrabban fordult elő szív-érrendszeri eredetű halálozás a kutatás ideje alatt, mint azoknál, akik 12-14 órás időablakokban vettek magukhoz ételt a mindennapok során. Magyarán időszakos böjt mellett magasabbnak bizonyult az olyan súlyos keringési problémák kialakulásának kockázata, mint akár a szívroham vagy a stroke.
A tanulmány szerzői szerint az emelkedett rizikó minden társadalmi-gazdasági csoportban megjelent, de főként a dohányzók, valamint a cukor- és szívbetegek körében bizonyult kiugrónak. A kutatók hangsúlyozzák ugyan, hogy megfigyeléseik nem tárnak fel ok-okozati viszonyt. Ezzel együtt az eredmények kétségtelenül kérdéseket vetnek fel annak kapcsán, hogy vajon az időszakos böjt valóban kockázatmentes és egyenes út lehet-e az egészség hosszú távú megőrzéséhez.
Victor Wenze Zhong, a tanulmány vezető szerzője, a sanghaji Csiao Tong Egyetem epidemiológus professzora a BBC-nek nyilatkozva kiemelte: váratlan felfedezés, hogy a napi 8 óránál rövidebb étkezési időablak a kardiovaszkuláris eredetű halálozás fokozott veszélyével hozható kapcsolatba. A szakember az eredmények tükrében azt javasolja, hogy a krónikus szívbetegséggel élők és a cukorbetegek legyenek nagyon óvatosak az ilyesfajta diétákkal, illetve inkább kérjék dietetikus segítségét egy, az egyéni igényeikhez, egészségi állapotukhoz jól illeszkedő étrend kialakításában.
