Miért egészséges a körte?

Egy átlagos, mintegy 178 grammos körtében 101 kalória, 27 gramm szénhidrát (ezen belül 17 gramm cukor és 6 gramm rost) és 1 gramm protein található. Az viszont, hogy miért javallott a körte gyakori fogyasztása, még ezeken is túlmutat.

Birs: a késő ősz ajándéka
Sütve gyermekkori emlékeket idéz csodás illata, ragu- vagy bablevesbe téve gasztronómiai különlegességgé emeli azt, a háziasszonyt próbáló birsalmasajtról meg csak felsőfokokban lehet beszélni. Tudj meg többet a birsről!

Kiváló C-vitamin-forrás

Egy közepes méretű körte elfogyasztásával biztosítjuk napi C-vitamin-szükségletünk 12 és K-vitamin szükségletünk 10 százalékát, káliumszükségletünk 6 százalékát, valamint kisebb mennyiségeket juttatunk szervezetünkbe kalciumból, vasból, magnéziumból, riboflavinból, folsavból és B-6 vitaminból. Tartalmaznak ezen kívül karotenoidokat, flavonolokat és a vörösebb héjú körték antocianinokat is.

Csökkenti a szívroham rizikóját

Korábbi tanulmányok arra mutatnak rá, hogy a körte rendszeres fogyasztása csökkenti az elhízás, a cukorbetegség és a szívroham esélyét.

Sok rostot tartalmaz

A táplálkozásügyi tanulmányok arra mutatnak rá, hogy a minden 1000 kalóriára eső 14 grammnyi rostot tartalmazó diéták jelentősen csökkentik mind a szívinfarktus, mind pedig a kettes típusú cukorbetegség esélyét. A rostbevitel legegyszerűbb forrása a gyümölcsök és zöldségek fogyasztása. Egy közepes méretű körtében átlagosan 6 grammnyi rost található, amely egy 50 év alatti nő napi szükségletének mintegy egynegyede.

Az amerikai egészségügyi intézet (NIM) táplálkozásügyi csoportja még 2001-ben szövegezte meg az úgynevezett megfelelő beviteli (Adequate Intake) iránymutatást, amelyben felhívják a figyelmet: az 50 év alatti férfiaknak napi 38 grammnyi rostot, az 50 év alatti nőknek napi 25 grammnyi rostot tanácsos elfogyasztaniuk. Ötven életév felett ezek az irányszámok 30, illetve 21 grammra csökkennek. Mégis, a legtöbb ember ennek 50 százalékát sem veszi magához.

Jót tesz a beleknek

A rostban gazdag diéták csökkentik a vastagbél-divertikulum kialakulásának esélyét azzal, hogy a vastagbélben elnyelik a vizet és könnyebb bélmozgást tesznek lehetővé. A rostgazdag diéta csökkenti a gyomorterhelést és a bélgyulladást is. Emellett egy ilyen jellegű diéta hatására teltségérzetünk hosszabb ideig tart, ennek egyik következménye pedig az, hogy kevesebbet fogunk enni, így testsúlyunk nem fog egy ilyen étrend mellett nőni.

Ez is érdekelheti

rákmegelőzés

Három fontos lépés a daganatos betegségek ellen

tavaszi fáradtság

Mutatjuk, mit egyél és mit ne, ha tavaszi fáradtság gyötör

aranyér kezelése

A legjobb és a legrosszabb ételek aranyér esetén

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

Az immunrendszerre is jó hatással van

Más tanulmányok arra mutatnak rá, hogy a megnövekedett rostbevitel hatására csökken a vérnyomás és a koleszterinszint is. A közelmúltban publikált anyagok arra is rámutatnak, hogy a rostos étrend befolyásolhatja az immunrendszer működését és a gyulladások előfordulását. A rostgazdag étrend ezek mellett a vércukrot is egyensúlyban tartja.