- Az étkezés utáni puffadás hátterében nemcsak a táplálkozási szokások, hanem ételintolerancia, SIBO vagy más emésztőrendszeri problémák is állhatnak.
- A visszatérő puffadás kivizsgálása összetett folyamat, amelynek része a szervi betegségek kizárása is.
- A laktulóz kilégzési teszt segíthet a vékonybél bakteriális túlnövekedésének (SIBO) és a metántermelő mikroorganizmusok túlszaporodásának felismerésében.
Szinte mindenkivel előfordul időnként az étkezés utáni puffadás, amely a has teltségérzetével és feszülésével, fokozott gázképződéssel vagy a has körfogatának növekedésével jár. A puffadás önmagában nem feltétlenül jelez betegséget, de ha rendszeresen visszatér, érdemes utánajárni az okának, ugyanis nem mindig az elfogyasztott étel puffasztó hatása a bűnös – figyelmeztetett dr. Pászthory Erzsébet belgyógyász-gasztroenterológus, a Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica szakértője.
Miért alakulhat ki puffadás étkezés után?
A gasztroenterológus szerint a leginkább az alábbi 4-féle ok állhat az étkezés utáni puffadás hátterében:
- Táplálkozási szokások: A túl gyors étkezés közben több levegőt nyelhetünk, ez pedig fokozhatja a puffadást. A nagy ételadagok, a szénsavas italok, valamint a zsíros, nehéz ételek szintén fokozott puffadást és elhúzódó teltségérzetet okozhatnak.
- Fokozott bélgázképződés: Bizonyos szénhidrátokat a vékonybél nem tud teljesen lebontani. Ezek a vastagbélbe jutva a bélbaktériumok fermentációja során gázt termelnek. Ilyen élelmiszerek lehetnek a hüvelyesek, a káposztafélék, a brokkoli, a karfiol, a hagyma, fokhagyma, egyes gyümölcsök – például az alma és körte –, valamint bizonyos édesítőszerek, például a szorbit és a xilit.
- Ételek emésztésének zavara: Bizonyos élelmiszerek megemésztése nehézséget okozhat, ez pedig puffadást, hasi fájdalmat vagy hasmenést eredményezhet. Ilyen tünetekkel járhat például a laktózintolerancia, a fruktózfelszívódási zavar és a lisztérzékenység (cöliákia) is.
- Hormonális és egyéb tényezők: A puffadás összefügghet a menstruációs ciklussal, a hormonális változásokkal, a stresszel és a bél-agy kapcsolat működésével is. Egyeseknél a bél fokozott érzékenysége miatt már normális mennyiségű gáz is kellemetlen feszülést okozhat.
Melyek a funkcionális emésztőrendszeri betegségek?
Ha a puffadás hátterében nem igazolható szervi betegség, a panaszokat többféle, egymástól függetlenül is fennálló állapot okozhatja. Ezek közé tartozhatnak a funkcionális emésztőrendszeri betegségek, az ételintoleranciák, valamint a bélflóra egyensúlyának felborulásával járó diszbiózis.
„A funkcionális emésztőrendszeri betegségek hátterében a bél-agy tengely működésének zavara áll, amely az emésztőrendszer és az idegrendszer közötti kölcsönhatás mindkét irányában kialakulhat. Kialakulásukban pszichés tényezők, az emésztőrendszert érő káros hatások, a bélflóra egyensúlyának felborulása, valamint egyéni, alkati adottságok egyaránt szerepet játszhatnak. Megjelenési formáik közé tartozik egyebek mellett az irritábilis bél szindróma (IBS), a kontaminált vékonybél szindróma (SIBO), a refluxbetegség és a különböző székelési zavarok. A betegek jelentős részénél puffadás is jelentkezik, amelyet egyéb emésztőrendszeri panaszok és pszichés tényezők is kísérhetnek. A funkcionális emésztőrendszeri betegségek gyakran társulnak ételintoleranciával és a bélflóra egyensúlyának zavarával” – magyarázta Pászthory doktornő.
Hogyan lehet diagnosztizálni a funkcionális emésztőrendszeri betegségeket?
Ezen állapotok diagnosztizálása gyakran összetett, mivel jelenleg nem áll rendelkezésre egyetlen, egyértelmű vizsgálati módszer sem. A diagnózis felállítása elsősorban a szervi betegségek kizárásán, a tünetek részletes értékelésén és a beteg kórtörténetének megismerésén alapul, amelyet bizonyos kiegészítő vizsgálatok is segíthetnek. A puffadás okának feltárásában laktulóz kilégzési teszt is segíthet.
A diszbiózis és a vékonybél bakteriális túlnövekedésének (SIBO) vizsgálatára a gyakorlatban jól alkalmazható a laktulóz-kilégzési teszt. A vizsgálat során a beteg egy laktulózt tartalmazó tesztoldatot fogyaszt el. A laktulóz olyan szénhidrát, amelyet az emberi emésztőenzimek nem bontanak le, azonban a bél mikroorganizmusai fermentálnak. A folyamat során keletkező hidrogén és metán koncentrációját a kilélegzett levegőből mérik. A mintavétel a tesztoldat elfogyasztása előtt, majd azt követően 20 percenként történik. A mérésekkel párhuzamosan a beteg tüneteit is rögzítik. Negatív eredmény esetén nem tapasztalható számottevő gázkoncentráció-emelkedés” – ismertette a gasztroenterológus.
Milyen értékek utalhatnak problémára?
- SIBO-ra, vagyis a vékonybél bakteriális túlnövekedésére utalhat, ha a vizsgálat kezdetétől számított 90 percen belül a hidrogén koncentrációja legalább 20 ppm-mel emelkedik a kiindulási értékhez képest. Ez arra utalhat, hogy a vékonybélben a normálisnál nagyobb mennyiségben vannak jelen fermentáló baktériumok.
- IMO, vagyis a metántermelő mikroorganizmusok túlszaporodása esetén a kilélegzett levegő metánkoncentrációjának emelkedése a vizsgálat bármely időpontjában elérheti vagy meghaladhatja a 10 ppm-et. Ez az eltérés a bélrendszer bármely szakaszán jelen lévő metántermelő mikroorganizmusok fokozott aktivitására utalhat.
