Körte: vackorból lett csemege

Ha gyümölcsöt kell említeni, az alma után másodiknak biztosan a körte jut eszünkbe. Dr. Bálint György szerint a körte a gyümölcsök királynéja.

Ismerjük meg!

A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó körte (Pyrus communis) eredetileg Európából és Ázsiából származik, vad változata (a vadkörte, vackor) az egész kontinensen ismert. Az első kultúrfajták a görög Peloponnészosz-félszigeten nőttek, körülbelül háromezer évvel ezelőtt. Lelkes termesztői a rómaiak voltak, speciális tulajdonságaik alapján ők már negyven különböző fajt különítettek el. Ez a gyümölcs az egészen tipikus formájával, a zöldtől a sárgáig, sőt pirosig terjedő, sokféle színével szinte ösztönöz bennünket a fogyasztásra.

A chutney, ez az édes-savanyú-csípős mártás az utóbbi években lett hazánkban is népszerű. Ha unja már a nyers gyümölcsöt, készíthet belőle chutneyt is, kattintson ide a részletekért! Egészen speciális aromája - többnyire valamivel édesebb, mint az alma - minden szájat elkápráztat. Bár a körte szintén az ősz és a tél egyik kedvelt gyümölcsfajtája, messze nem rendelkezik akkora jelentőséggel, mint az alma. Magyarországon például évente fejenként hat kilogrammot fogyasztunk belőle. Ez a viszonylagos népszerűtlenség talán összefügg azzal is, hogy a körtefák enyhébb éghajlatot, több gondozást igényelnek, mint az almafák; és hogy a körte tárolhatósága kedvezőtlenebb, mint az almáé.

Miért jó?

Az egész mérsékelt éghajlati övben elterjedt gyümölcsféle, valamivel jobb tápanyag-összetételű, mint az alma, szénhidráttartalma és a C-vitamin tartalmanagyjából megegyezik vele (5 g). Szénhidráttartalma 7,5, összes élelmi rosttartalma 6,2 gramm száz grammonként, ásványi anyag- és nyomelem-tartalma nem kiemelkedő.

Az első, többnyire apróbb szemű, puha, nyári fajták már júniusban érnek, a téliek közül némelyik pedig akár a következő tavaszig eltarthatók, így a körtefélék fogyasztási idénye közel olyan hosszú, mint az almáé.

Hogyan fogyasszuk?

Körtés kacsacomb Gyümölcsös omlett Körtés rétes A legtöbb körte nyersen is fogyasztható, de a később érő fajtákat ajánlatos meghámozni, mert a héja nehezen emészthető, puffadást okoz, a héj alatti kősejtek pedig az arra érzékenyeknek akár bél- és epegörcsötis kiválthatnak. Különlegesen finom a meghámozott körteszeletekből készült, kis citrommal ízesített körtekompót, amelyet nemcsak vízzel, hanem málna- vagy ribiszke levével is készítenek.

A körtét magas vitamintartalma miatt érdemes fogyasztani
A körtét magas vitamintartalma miatt érdemes fogyasztani

Kevesebben tudják talán, hogy a körtéből is lehet finom sajtot készíteni. Az eljárás hasonló a birsalmasajt készítési módjához: a meghámozott körtét megfőzzük, a levét leszűrjük, majd a levet gyümölcshússal megegyező tömegű cukorral és kilónként egy fél citrom levével olyan sűrűre főzzük, hogy a kanálról fonalat eresszen. Aztán hozzáadjuk az áttört körtét, a kellő sűrűségűre főzzük vele. A sűrű masszát apró formákba öntjük és egy-két napig szárítjuk.

Érdekességek

A világ leghíresebb körtefája bizonyára az alvilágban állt. A görög mítosz szerint Tantaloszt, Zeusz egyik fiát az istenek és az emberek ellen elkövetett gonosz tettei miatt az alvilágba küldték. Itt a gaztetteit egy körtefa alatt gyónta meg. Amikor éhes lett, és a feje fölött lógó körtéket meg akarta volna enni, az ágak visszahúzódtak, egészen addig, ameddig nyújtózkodott. Homérosz a körtét az istenek ajándékának nevezi, az i. e. III. században élt Theophratos pedig leírásában már megkülönbözteti a nemesített és a vadkörtét, és leírja a nemesítés módját, az oltást is.

A kínaiaknál a körtefa az elválást és a szomorúságot szimbolizálta.

A keresztények valamivel pozitívabb képet társítottak hozzá. Csoportos-csokros hófehér virágai miatt az Istenanya jelképévé vált. Közép-Európában a gyümölcstermesztés a kolostorokban élők feladata volt. Mindazonáltal ebben az időszakban a körték még meglehetősen kemények voltak, ezért ajánlatos volt a körtét megfőzni. A nyers körtét rossznak, sőt mérgezőnek tartották. Ez a vélemény azonban hamarosan megváltozott, és a francia napkirály, XIV. Lajos korában az édes gyümölcs már valóban ínyenc csemegének számított, és nagy tiszteletnek örvendett. A vén körtefák a Versailles-i kastély királyi kertjeiben még ma is megcsodálhatóak.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +22, +30 °C
Minimum: +13, +18 °C

Hazánkban szombaton délelőtt közepesen felhős ég mellett időnként erősen felhős időszakok is előfordulnak, helyenként zápor, kisebb eső is kialakulhat. Délután folytatódik a változóan felhős idő, továbbra is előfordulhat egy-egy zápor, esetleg zivatar. A szél napközben eros északi lesz. Hajnalban 13, 18 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 22, 30 fok között alakul. Késő este 14, 19 fok lesz. Szombaton gyenge hidegfronti hatás érvényesül. Enyhébb görcsös panaszok jelentkezhetnek, például görcsös fejfájás és izomgörcsök. Az arra hajlamosaknál ingadozhat a vérnyomás, egyesek nyugtalanságot tapasztalhatnak. A szél csökkenti az érzett hőmérsékletet, a szórványos záporok miatt az esernyőkre is szükség lehet. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció