A tojáshéj színe a tyúk genetikájától is függ: egyes fajták fehérebb, míg mások inkább barnás héjú tojásokat tojnak. Ezzel szemben a sárgája színe szinte kizárólag a takarmányozáson múlik, így előfordulhat, hogy a halványabb tojáshéj is egészen piros sárgát takar. A köztudatban úgy él, hogy az élénk színű tojássárgája egészséges, szabadon tartott tyúktól származik. De valóban egészségesebbek ezek a tojások?
Mennyire legyen sárga a tojássárgája?
"A magyar köztudatban hosszú idő óta él, hogy minél narancssárgább a tojássárgája, annál egészségesebb. Beltartalmi értékét ugyanakkor semmilyen módon nem befolyásolja a szín" - mondta el Végh László, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke. Ennek alapja a mezőgazdasági hagyományainkra vezethetőek vissza a szakember szerint, a narancsos színárnyalatot ugyanis a sok kukorica és zöld táplálék (például fű vagy lucerna) kölcsönzi a tojássárgájának. Mivel hazánkban a kukoricaalapú takarmányozás volt az elterjedt, így a helyi fogyasztók ezt a színt azonosítják a háztáji tartással, így az a nézet terjedt el, hogy ezek a tojások egészségesebbek is. A valóságban azonban színétől függetlenül tápláló és egészséges élelmiszer a tojás - hangsúlyozta Végh László. Hozzátette: az arab országokban az itteni trend ellenkezője figyelhető meg, ott éppen a halványabb szín iránt nagy a kereslet, a sötétebb sárgájú tojást nem szívesen fogyasztják.
Bizonyos takarmányok ugyanakkor javíthatnak a tojás értékein, például több Omega-3 zsírsavat, vagy E-vitamint tartalmazhat. Erről azonban a tojás színe nem árulkodik. Befolyásolhatja a tyúk táplálkozása a tojás héjszerkezetét is, ahogyan az időjárás, és az állat kora: nyáron a legtöbb tojás héja vékonyabb, illetve az idősebb tyúkok is egyre vékonyabb héjú tojást tojnak.
A legfontosabb információkat már azelőtt megtudhatjuk a tojásról, hogy azt egyáltalán feltörnénk, a rajta lévő kódsor ugyanis nem csak származásáról, hanem a tyúk tartásának körülményeiről is árulkodik. Fontos azonban tudni, hogy pontosan mit kell nézni a tojásra nyomott kódsorban, illetve a csomagoláson, utóbbi ugyanis megtévesztő lehet - mondta el Végh László. A külföldről szállított, import terméket gyakran a magyar csomagolóüzemben használt címkékkel jelölik meg, ami azt a látszatot keltheti, hogy a tojás hazai, háztáji eredetű. A terméken szereplő kódsorban azonban szerepelnie kell a HU megjelölésnek is ahhoz, hogy a termék biztosan hazai lehessen.
Mi a gond az import tojással?
Évente körülbelül 5-700 millió tojást importálunk, melynek jó része S-es méretű. Ezekkel nem csupán méretük miatt van gond (darabárban számolva ugyanis olcsóbbnak tűnik, viszont összességében kevesebbet kapunk a pénzünkért), de nem is lehetnek olyan frissek, mint a helyi portéka. Az áruházak megkövetelik, hogy a megtojás időpontjától számítva öt napon belül a polcokra kerüljön, ami a leválogatás, csomagolás és szállítás időtartamát is figyelembe véve éppen csak teljesíthető a helyi termelőknek. Egy Lengyelországból, vagy Európa más részéről érkező tojás esetében ennyi idő alatt gyakorlatilag lehetetlen a kiszállítás, ami miatt a pecsételéssel trükközve javíthatnak a beszállítók a szintidőn. A szakember ezért mindenkit arra bátorít, hogy a tojáson lévő pecsét kódját megvizsgálva a HU jelzésű, magyar termékeket válassza.
Jelenleg a hazai tojásfogyasztás rendkívül alacsony - fejenként 214 darab évente - ráadásul ennek egy komoly hányada S-es méretű jércetojás, melyet az EU tagországai között már csak a magyar és a szlovák piacokon találhatunk meg, máshol csak feldolgozott formájában kerülhet forgalomba. Ez nem a lakosság anyagi lehetőségeinek függvénye, Mexikóban például 350 tojást fogyasztanak évente, illetve Kínában is meghaladja a 300-at az egy főre jutó fogyasztás.
A tojáson található kód az alábbi információkat rejti:
- Az első érték a tartás módját jelzi, az 1-es a szabadtartás jelzése, 2-es az alternatív tartásé, 3-as a ketreces, 0-ás számmal pedig az ökológiai tartásban nevelt tyúkokat jelölik.
- A második rész árulkodik arról, hogy a tojás melyik országból is származik, a HU jelzéssel ellátott portéka bizonyítottan magyar eredetű.
- Ezt egy 1-20 közötti szám követi, ami a megye, vagy a főváros kódja.
- Ezt követi az állat-egészségügyi kerület sorszáma.
- Egy T-betű következik a kódban, ami a "tojótyúkot" takarja.
- Az utolsó néhány szám az az állattartó telep kétjegyű sorszáma, majd egy /-jellel elválasztva az istállók száma.
