- A nemi betegségek gyakran tünetmentesek, ezért a rendszeres STI-szűrés az egyetlen biztos módja a fertőzések felismerésének.
- A szűrés gyakorisága a szexuális szokásoktól függ: egyeseknek évente egyszer, másoknak akár háromhavonta vagy ennél gyakrabban is indokolt lehet.
- Az orvosok szerint új partner, több partner vagy védekezés nélküli szex esetén érdemes gyakrabban teszteltetni magunkat.
A nemi betegségek, más néven STD-k rendszeres szűrése elengedhetetlen a szexuálisan aktív emberek számára. Mivel a legtöbb ilyen fertőzés tünetmentes, vagyis nincs olyan jel, amit éreznél vagy észrevennél magadon, a szűrés az egyetlen biztos módja annak, hogy megtudd, fertőzésmentes vagy-e.
STD-szűrés: ilyen gyakran javasolják az orvosok a nemi betegségek szűrését
De milyen gyakran érdemes szűrésre menni? A válasz nem olyan egyszerű, mint gondolnád.
Kapcsolódó cikk
Évente egyszer: kinek elegendő az alapvető szűrés?
Ha szexuálisan aktív vagy, és nem élsz monogám kapcsolatban, akkor az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) szerint legalább évente egyszer érdemes STD-szűrésen részt venned. Viszont számos olyan helyzet létezik, amely ennél gyakoribb szűrést indokol.
Új szexuális partner után ezért ajánlott a tesztelés
„Amikor új partnerrel létesítesz szexuális kapcsolatot, utána érdemes elgondolkodni a szűrésen” – mondta Christine Johnston infektológus, a Washingtoni Egyetem docense a Men's Health magazinnak. Szerinte ez különösen fontos, ha valaki védekezés nélkül élt nemi életet, beleértve a védekezés nélküli orális vagy anális szexet is.
Több partner esetén akár háromhavonta is szükség lehet szűrésre
Ha egyszerre több partnerrel is létesítesz szexuális kapcsolatot, Johnston azt javasolja, hogy háromhavonta vegyél részt STD-szűrésen. De mi van akkor, ha rendszeresen új partnerrel töltöd az éjszakát? Nem kellene ilyenkor gyakrabban szűrésre járni, mint háromhavonta? Van benne igazság, mondta Dr. Khalil Ghanem infektológus, a Johns Hopkins Egyetem Orvostudományi Karának docense a portálnak.
A gyakoribb szűrés lenne a legbiztonságosabb megoldás, és ez az egyetlen módja annak, hogy biztosan ne tedd ki kockázatnak a partnereidet. Ha rendszeresen védekezés nélkül létesítesz szexuális kapcsolatot új partnerekkel, akkor jelentősen megnő az esélye annak, hogy elkapj és továbbadj valamilyen STD-t. Ilyen esetben különösen fontos a megfelelő védekezés.
Milyen vizsgálatokra lehet szükség az STD-szűrés során?
A különböző szexuális gyakorlatok eltérő szűrővizsgálatokat tehetnek szükségessé. Ghanem szerint, ha rendszeresen létesítesz védekezés nélküli orális és hüvelyi szexuális kapcsolatot olyan partnerekkel, akiket nem ismersz jól, akkor vérvizsgálatra, vizeletvizsgálatra, valamint húgycső- és torokváladékból vett mintára is szükség lehet. Ha anális szexet is folytatsz, akkor a vizsgálatok körét anális mintavétellel is ki kell egészíteni.
A leggyakoribb nemi betegségek
Mutatjuk, mely nemi betegségek fordulnak elő a leggyakrabban.
- Chlamydia (klamídia): A klamídiás fertőzés az egyik leggyakoribb STD, és sok esetben egyáltalán nem okoz tüneteket. Ha mégis jelentkeznek panaszok, azok általában a fertőződést követő néhány héten belül jelennek meg, például égő vizelés, kóros hüvelyi folyás vagy húgycsőváladékozás formájában.
- Gonorrhoea (tripper, kankó): A gonorrhoea szintén gyakran tünetmentes, különösen nőknél. Amennyiben tünetek jelentkeznek, azok többnyire a fertőződést követő 1-14 napon belül alakulnak ki. Jellemző lehet az égő vizelés, a gennyes váladékozás, valamint a közti vérzés.
- Szifilisz (vérbaj): A szifilisz több szakaszban zajló fertőzés. Az első tünet rendszerint a fertőzés helyén megjelenő, fájdalmatlan fekély, amely általában 10-90 nappal a fertőződés után alakul ki. Később kiütések, láz és nyirokcsomó-duzzanat jelentkezhetnek, majd hosszú tünetmentes időszak következhet.
- Nemi herpesz (HSV-1, HSV-2): A herpeszfertőzés gyakran észrevétlen marad, vagy csak enyhe panaszokat okoz. Tünetek esetén rendszerint 2-12 nappal a fertőződés után jelennek meg a fájdalmas hólyagok és fekélyek a nemi szervek, a végbélnyílás vagy a száj környékén. A vírus a szervezetben élethosszig megmarad, így a tünetek időről időre kiújulhatnak.
- HPV (humán papillómavírus): A HPV-fertőzések többsége semmilyen tünetet nem okoz, és magától megszűnik. Bizonyos vírustípusok azonban nemi szemölcsöket válthatnak ki, míg mások tartós fertőzés esetén daganatos betegségek kialakulásához vezethetnek. A HPV többek között a méhnyak-, végbél-, pénisz-, hüvely- és szájgaratrák kockázatát növelheti.
- HIV-fertőzés: A fertőzés kezdeti szakaszában influenzaszerű tünetek (láz, torokfájás, nyirokcsomó-duzzanat) jelentkezhetnek, de sok fertőzött hosszú ideig tünetmentes marad. Kezelés nélkül a HIV fokozatosan károsítja az immunrendszert, és AIDS kialakulásához vezethet, amely jelentősen növeli a súlyos fertőzések és egyes daganatok kockázatát.
- Hepatitis B: A Hepatitis B vírus szexuális úton is terjedhet. A fertőzés gyakran tünetmentes, de előfordulhat fáradtság, hányinger, hasi fájdalom vagy sárgaság. A krónikussá váló fertőzés májzsugorhoz és májrákhoz vezethet.
