Az ételmérgezéses eseteket a legtöbben hajlamosak a nyaralásokhoz kötni, és való igaz, hogy nyaranta többen fordulnak orvoshoz miatta. Az igazság azonban az, hogy bárhol és az év bármely szakaszában problémát okozhat. Mutatjuk, milyen panaszok utalhatnak rá, illetve hogyan érdemes kezelni.
Ezek az ételmérgezés tünetei
Ételmérgezés akkor alakul ki, ha fertőzött, romlott étel fogyasztásával kórokozók kerülnek a szervezetbe. Nem is maguk a baktériumok, hanem az általuk termelt toxinok okozzák a betegséget (például a Clostridium Botulinum toxinja által okozott kolbászmérgezés). Az élelmiszerben a hosszabb és helytelen tárolás miatt szaporodhatnak el a kórokozók, melyeket elfogyasztva hosszabb-rövidebb idő elteltével jelentkeznek is az első tünetek. Nyolc-tizenkét órás lappangási idő a gyakoribb baktériumok közül a Salmonellákra, egy-öt órás pedig az egyéb baktériumokra, baktériumtoxinokra jellemző (például Staphylococcus).
Testünk igyekszik rövid úton megszabadulni a kórokozótól, a tünetek egy része is ennek a folyamatnak az eredménye. Leggyakrabban az alábbi panaszok jelentkezhetnek a hatására:
- hányinger, étvágyvesztés;
- hasi görcsök és fájdalom;
- hányás;
- hasmenés (vízszerű, esetleg véres is lehet);
- láz;
- extrém kimerültség, gyengeség;
- dehidratációs tünetek (szomjúság, szájkiszáradás, szédülés, ájulás).
Hogyan kezeljük az ételmérgezést?
Általában az ételmérgezéssel járó kellemetlen tünetek 2-3 nap alatt csillapodnak. Tüneteinket vény nélkül kapható készítményekkel is csillapíthatjuk, illetve fontos a sok pihenés és a bőséges folyadékfogyasztás is, hiszen a hányás, hasmenés és láz együttesen könnyen kiszáríthatja szervezetünket. Ha a tünetek hosszabb ideig elhúzódnak, mindenképpen javasoljuk az orvosi konzultációt. Nagyfokú folyadékveszteség esetén szájon át vagy infúziós folyadék formájában elektrolitpótlásra kerül sor, ilyenkor a szervezet az elvesztett sókat is visszanyeri.
A fertőzés leginkább úgy kerülhető el, hogy az ételkészítés során a nyers húst – különösen a baromfit – gondosan elkülönítjük a további, hőkezelés nélkül fogyasztott ételektől, valamint odafigyelünk a konyhai eszközök, felületek és kezünk tisztítására, miután azok nyers, állati eredetű élelmiszerrel érintkeztek. Mindent alaposan süssünk át - akár húshőmérővel is ellenőrizhetjük, hogy elérte-e az adott étel maghőmérséklete a kellő szintet. A hűtőben tárolt maradékokat is mindig alaposan melegítsük fel fogyasztás előtt.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: