Mint az a Nébih Szupermenta legfrissebb cikkében olvasható, szerkezetük alapján két nagy csoportba oszthatjuk a cukrokat, így monoszaharidokra és diszacharidokra. Előbbi kategóriába tartozik a gyümölcscukor (fruktóz) és a szőlőcukor (glükóz), az utóbbiak pedig, mint a malátacukor (maltóz), a tejcukor (laktóz) vagy a szacharóz, két monoszacharid összekapcsolódásával jönnek létre. Például a kristálycukor is szacharóz, amelyet vagy cukornádból, vagy cukorrépából nyernek ki.
Amikor egy élelmiszer cukortartalmáról beszélünk, abba mind a mono-, mind a diszacharidok együttesen beleszámítanak. A tápértéktáblázatban tehát nemcsak a hozzáadott cukrok jelennek meg, hanem a természetes módon előforduló cukrok mennyisége is. Amennyiben egy zabkása csomagolásán azt olvassuk, hogy 100 grammjában 10 gramm cukrot tartalmaz, úgy ez magában foglalja az édes íz elérése érdekében hozzáadott cukrot, illetve a többi összetevő esetleges cukortartalmát egyaránt. A felhasznált tejporral például tejcukor, avagy laktóz kerül a termékbe.
Mennyi cukrot tartalmaznak a zabkásák?
A Nébih szakemberei a közelmúltban 17 különböző zabkását vetettek vizsgálat alá. A tesztelt termékek között négy olyan akadt, amely egyáltalán nem tartalmazott hozzáadott cukrot. Ezek teljes cukortartalma 100 grammonként 1,9 és 14,9 gramm között változott. Ami pedig a csúcstartókat illeti, a natúr zabkásák között 18,4, a csokoládés és csokoládés ízű termékek között pedig 29,9 gramm cukrot vonultatott fel a legcukrosabb típus.
Mennyi cukrot ehetünk naponta?
Csak az összehasonlítás kedvéért: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint napi cukorbevitelünket érdemes a teljes energiabevitel legfeljebb 10 százalékában korlátozni. Ez a gyakorlatban egy kétezer kalóriás étrend esetén nem egészen 50 gramm cukrot jelent - méghozzá egy teljes nap alatt összesen, nem csupán reggelire! Fontos tehát figyelmet fordítani arra, milyen zabkását veszünk le a boltok polcairól a bevásárlás során, mert a túl sok cukor könnyen megkeserítheti az életünket.
