Szinte mindenki tapasztal változásokat a teste működésében 45-50 éves kor felett. Vannak, akiknél a kilók kúsznak fel könnyebben, mások számára a mozgás vagy a munka válik kissé megterhelőbbé, és sokaknál az otthoni vagy laboratóriumi mérések során egyre emelkedő vércukorszintre derül fény. Dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont - Prima Medica diabetológusa szerint ez utóbbi jelenség is csak egy tünet, amely mögött számos kiváltó ok meghúzódhat. Lássuk, melyek lehetnek ezek.
A magas vércukorszint okai 50 év felett
- Az életkorral fokozódó inzulinrezisztencia: az öregedéssel csökkenhet az izomtömeg, nőhet a testzsír aránya és csökkenhet a fizikai aktivitás. Ezek együttesen ronthatják az inzulin hatását.
- Testsúlygyarapodás, főleg hasi elhízás: jelentősen növelheti a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.
- Kevesebb mozgás: a rendszeres fizikai aktivitás hiánya önmagában is fokozza az inzulinrezisztencia kockázatát.
- Öröklött hajlam: családi halmozódás esetén nagyobb a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélye.
- Korábbi prediabétesz: a kissé emelkedett vércukorszint évek alatt fokozatosan cukorbetegséggé alakulhat.
- Hormonális változások: például a menopauza körüli változások befolyásolhatják a testsúlyt, a zsíranyagcserét és a vércukorszabályozást, bár önmagában a menopauza nem tekinthető a 2-es típusú cukorbetegség közvetlen okának.
- Betegség, fertőzés vagy tartós stressz: átmenetileg is megemelheti a vércukorszintet a stresszhormonok hatására.
- Bizonyos gyógyszerek: különösen a szteroidok, de egyes pszichiátriai, epilepszia elleni, vérnyomáscsökkentő és immunszuppresszív gyógyszerek is befolyásolhatják a vércukorszintet.
- Hormonális betegségek: ritkábban például Cushing-szindróma, pajzsmirigy-túlműködés vagy akromegália is okozhat vércukoremelkedést.
- Hasnyálmirigy-betegség: a hasnyálmirigy károsodása miatt csökkenhet az inzulintermelés, ami szintén vércukoremelkedéshez vezethet.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
„Ha korábban normális volt a vércukor, majd tartósan magasabb értékek jelennek meg, nem érdemes egyszerűen az életkor számlájára írni. A 2-es típusú cukorbetegség sokáig akár teljesen tünetmentes is lehet, ezért az újonnan jelentkező vércukoremelkedést érdemes kivizsgálni” – hangsúlyozza Porochnavecz doktornő. Lássuk, milyen vizsgálatok jöhetnek szóba ilyen esetekben.
Éhomi vércukorszint
Az egyik alapvizsgálat az éhgyomorra történő, avagy éhomi laboratóriumi vércukormérés. Ehhez legalább 8 órás koplalás szükséges, általában reggeli vérvétellel. A várandós nők kivételével felnőtteknél általánosan 5,6 mmol/liter alatti érték esetén beszélhetünk normális tartomány. Az 5,6 és 6,9 mmol/l közötti érték emelkedett éhomi vércukornak, vagyis prediabéteszt jelez, míg 7,0 mmol/l vagy magasabb érték cukorbetegségre utal. Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy egyetlen magas érték – ha nincsenek egyértelmű tünetek – általában nem elegendő a cukorbetegség kimondásához. A diagnózist ismételt vagy egyéb vizsgálattal is meg kell erősíteni.
HbA1c-vizsgálat
Az HbA1c (glikált hemoglobin) azt mutatja meg, hogy az előző nagyjából 2-3 hónapban milyen volt az átlagos vércukorszint. Előnye, hogy nem szükséges hozzá éhgyomorra megjelenni a vérvételen, és kevésbé befolyásolják az egy-egy napon jelentkező vércukoringadozások. Az értékek 5,7 százalék alatt tekinthetők normálisnak, míg 5,7-6,4 százalék között prediabétesz, 6,5 százalék vagy magasabb érték esetén cukorbetegség gyanúja merül fel. Az HbA1c különösen hasznos lehet akkor, ha az éhomi vércukor csak enyhén emelkedett, és szeretnék megállapítani, hogy tartós vércukoremelkedésről van-e szó. Fontos azonban, hogy bizonyos állapotok – például a vérszegénység egyes típusai, hemoglobineltérések – torzíthatják az eredményt.
Orális glükóztolerancia-teszt (OGTT)
Ha az éhomi vércukor és a HbA1c eredménye nem egyértelmű, cukorterheléses vizsgálat is szóba jöhet. A vizsgálat során éhgyomorra vért vesznek, majd a páciens 75 gramm glükózt tartalmazó oldatot fogyaszt. Két óra múlva ismét vércukrot mérnek. A vizsgálat érzékenyebb lehet bizonyos korai szénhidrátanyagcsere-zavarok felismerésére, mint önmagában az éhomi vércukor vagy a HbA1c. A 2 órás érték 7,8 mmol/l alatt normális; míg 7,8–11,0 mmol/l között csökkent glükóztoleranciára, azaz prediabéteszre, 11,1 mmol/l vagy magasabb érték esetén cukorbetegségre utal.
Vérkép és egyéb laborvizsgálatok
Ha az emelkedett vércukor újonnan jelentkezik, az orvos a teljes anyagcserehelyzetet is felmérheti. Ennek része lehet például a teljes vérkép, a májfunkció, a vesefunkció, az elektrolitok, a vérzsírok (koleszterin, HDL-, LDL-koleszterin, triglicerid) felmérése és a vizeletvizsgálat. Ezek nem magát a cukorbetegséget diagnosztizálják, hanem segítenek felismerni a társuló anyagcsere-eltéréseket, illetve olyan betegségeket, amelyek befolyásolhatják a vércukorszintet.
Mit kérdezhet az orvos a betegtől?
„50 év felett különösen fontos áttekinteni, mi változott az utóbbi időszakban. Ezért a kivizsgálás során rákérdezünk például arra, hogy történt-e jelentős testsúlygyarapodás, csökkent-e a fizikai aktivitás, megváltozott-e az étrend, van-e családban cukorbeteg, volt-e korábban terhességi cukorbetegség, volt-e az utóbbi időben fertőzés, komolyabb betegség vagy nagyobb stressz, vannak-e cukorbetegségre utaló tünetek, szed-e gyógyszert a páciens” – magyarázza Porochnavecz doktornő. „Ha a vércukoremelkedés nem magyarázható egyszerűen 2-es típusú cukorbetegséggel, további vizsgálatokat kérhetünk. Például felmerülhet pajzsmirigyvizsgálat, egyéb hormonvizsgálatok vagy a hasnyálmirigy vizsgálata” – teszi hozzá.
