Kutatások szerint a gyorséttermi ételek növelik a szívbetegségek, az asztma, az allergia és a cukorbetegség kockázatát a gyermekeknél. Sőt, olyan mentális problémákhoz is vezethetnek, mint a csökkent önbecsülés és a depresszió. Mivel szinte lehetetlen szemmel tartani, hogy a gyermekünk mit eszik az otthonán kívül, ezért az egészséges táplálkozási szokások kialakítása már a kezdetektől fogva fontos szerepet játszhat abban, hogy egészséges felnőtt váljon belőle. Egy nemrég közzétett kutatás szerint azok a csecsemők, akik négy és hat hónapos koruk között fehérjeszegény étrendet kapnak, nagyobb valószínűséggel alakítanak ki egészséges táplálkozási szokásokat felnőtt korukban.
Hogyan segíthet a skandináv étrend?
A skandináv fehérjeszegény étrend bogyós gyümölcsöket (különösen áfonyát, málnát), zöldségeket (például fehérrépát, sárgarépát, káposztát) és gyökereket tartalmaz. A tanulmány szerint, ha ezeknek a gyümölcsöknek és zöldségeknek a lágy és ehető részeivel tápláljuk a csecsemőket, akkor megduplázhatjuk annak az esélyét, hogy felnőttként inkább egészséges ételeket fognak fogyasztani. A különböző bogyós gyümölcsök ugyanis antioxidánsokban gazdagok és gyulladáscsökkentő hatásúak, a gyökerek és zöldségek, mint a répa, káposzta, cékla, sárgarépa pedig magas rosttartalommal rendelkeznek.
A kutatók összesen 250 csecsemőt figyeltek meg négy-öt hónapos koruktól 18 hónapos korukig. A vizsgálat során a csecsemőket két csoportra osztották: az egyik csoportot fehérjeszegény, északi házi készítésű étrenddel etették, míg a másik csoportot hagyományos bébiétellel. A skandináv étrend 17-29 százalékkal kevesebb fehérjét tartalmazott, mint a normál (bébitápszeres) étrend, de nem volt kevesebb, mint a csecsemők számára ajánlott, szükséges fehérjebevitel (a kalóriabevitel ugyanakkor mindkét csoportban azonos volt).
A kutatók azt találták, hogy a skandináv étrenden lévő babák 12-18 hónapos korukra körülbelül 45 százalékkal több gyümölcsöt és zöldséget kezdtek enni. Illetve, amikor a hagyományos étrenddel táplált csecsemők elérték ugyanezt az életkort, 36 százalékkal csökkentett a zöldségfogyasztásuk. Az eredményeket ismertetve a vezető szerző, a svédországi Umeå Egyetem gyermekgyógyász orvosa, Dr. Ulrica Johansson elmondta: a fehérjében csökkentett skandináv étrend biztonságos, megvalósítható, és hozzájárulhat a fenntartható és egészséges táplálkozáshoz csecsemő- és kisgyermekkorban. A kutatók természetesen folytatják vizsgálatukat, legközelebb hétéves korukig fogják nyomon követni a csecsemőket, hogy kideríthessék a korai, fehérjeszegény skandináv étrendből származó táplálkozás hosszú távú egészségügyi hatásait.
A fenti kutatás magyar szemmel talán kissé furcsának hat, hiszen a hozzátáplálási szokások országonként jelentősen eltérnek. A franciáknál például sokkal inkább előtérbe kerülnek a zöldségek és jellemzően zöldségekkel is kezdik az új ételek bevezetését a csecsemőknek. Szakértők szerint ennek is köszönhető, hogy a francia felnőttek több zöldséget esznek. Magyarországon sokan főzelékeznek a csecsemővel, és a hozzátáplálás kezdete is hat hónapos kortól ajánlott – szemben például Svédországgal, ahol már 4 hónapos babát is kínálnak áfonyával, málnával.
