A jó hír, hogy közel sem telik hét évbe, mire egy véletlenül lenyelt rágó kiürül a szervezetből. „Körülbelül 40 órát vesz igénybe – ahogy általában bármilyen táplálék esetében –, hogy átmenjen az emésztőrendszeren, majd kijusson a széklettel” – fogalmazott a Live Science-nek nyilatkozva Julia Zumpano, a Clevelandi Klinika dietetikusa. Dr. Nancy McGreal, a Duke Egyetem orvosi központja gasztroenterológus szakorvosa pedig arra mutatott rá: szó sincs arról, hogy mindeközben megemésztenénk a rágógumit. Ehhez ugyanis egész egyszerűen nincsenek megfelelő enzimeink. „Így, ha lenyeled, egészben végig fog vándorolni a béltraktuson” – tette hozzá.
„Előfordult már velem néhány eset, amikor például kolonoszkópiát (vastagbéltükrözés - a szerk.) hajtottam végre, hogy egy kis darab rágóra bukkantam, amelyet a páciens nyelt le korábban. De újfent mondom: ez vélhetően olyasmi volt, amit a megelőző 24 órában nyelt le, nem pedig hét évvel azelőtt” – hangsúlyozta McGreal doktor. A rágók alapját egy mesterséges anyag adja, amely tápláléknak nem minősülő összetevőkből áll, így gyantákból, emulgeálószerekből és lágyítókból. Ezek nem emészthetőek, de az alaphoz adnak egyéb ízesítő anyagokat, például cukrokat is, amelyeket már képes lehet megemészteni az emberi szervezet. Mindazonáltal a lenyelt rágó jellemzően éppúgy egyben távozik, ahogy a kukoricaszemek is, amelyek magas rosttartalmával és cellulóz alkotta külső héjával szintén nem tud mit kezdeni az emésztőrendszer.
Okozhat-e bajt a lenyelt rágógumi?
De vajon okozhat-e bármilyen problémát egy rágó lenyelése, ha amúgy sértetlenül tud távozni, amint áthaladt a gyomor-bélrendszeren? Nos, a helyzet az, hogy igen, akadnak kockázatai. Dr. McGreal szerint mindaddig nagy valószínűséggel nincs semmi baj, amíg csak egy-két szem rágóról van szó. Ha viszont nagyobb mennyiség jut le egyszerre, például azért, mert egy kisgyerek egyszerre több rágót is a szájába vett és megrágott, majd szaladgálás közben véletlenül félrenyelt, az hányáshoz, székrekedéshez, alhasi puffadáshoz és fájdalomhoz, valamint bélmozgászavarokhoz vezethet.
Ritkán akár bélelzáródás is felléphet, ha valaki egyszerre tényleg sok rágót nyel le – figyelmeztetett Zumpano. Egy 1998-as tanulmány a Pediatrics című folyóiratban például három olyan esetet mutat be, amikor gyerekeknél nyelőcső- vagy bélelzáródás lépett fel lenyelt rágók következtében. Mi több, egy 2020-as esettanulmány a Respiratory Medicine Case Reports hasábjain egy 15 éves japán fiú történetét írja le, akinek a felső légútjai záródtak el napokra egy lenyelt és a gégéje alsó részén elakadó rágó miatt. Mindazonáltal nemcsak gyerekeknél, de felnőtteknél is feljegyeztek már hasonló eseteket. Egy szintén 2020-as tanulmány például egy 53 éves női betegről szól, aki három éven keresztül napi mintegy 25 nikotinos rágógumit nyelt le, mire egy kolonoszkópia alkalmával 30 darabot találtak elakadva a vakbelében.
Végezetül érdemes megemlíteni, hogy ha túl sok szorbit kerül az emésztőrendszerbe, az különféle panaszokat, elsősorban hasmenést válthat ki azáltal, hogy vizet vonz a belekbe – mutatott rá dr. McGreal. A szorbit (E420) egy cukoralkohol, amelyet gyakran alkalmaznak édesítőszerként cukormentes rágógumik előállításához. A gasztroenterológus még orvostanhallgatóként maga is találkozott olyan esettel, amikor egy páciens erős hasmenéssel küzdött, de hiába végeztek el rajta egy sor vizsgálatot, nem találták a kiváltó okot. Végül az egyik orvos észrevett a beteg ágya melletti kukában egy nagy rakás kidobott rágógumis papírt. A beteg ekkor számolt be róla, hogy több cukormentes rágót is lenyelt előzetesen.
