Vastagbéltükrözés

A végbél és a vastagbél teljes hosszának, illetve az azt bélelő nyálkahártya-felszínnek a megtekintése, vérzésforrás vagy szűkült bélszakasz (polip, rosszindulatú daganat, nyálkahártyagyulladás, kifekélyesedés, stb.) keresése, de vizsgálat közben mód van pl. szövettani mintavételre vagy egész polipok eltávolítására is.

A vizsgálat során az orvos egy kb. 160 centiméter hosszú, hajlékony eszközzel rendszerint a vastagbél egészét át tudja tekinteni. A kolonoszkópnak nevezett eszközben üvegszálas optika továbbítja a fényt, illetve a képet. A képet egy tévéképernyőn jelenítik meg. Az eszköz mozgásához és a megfelelő képalkotáshoz szabad térre van szükség, ezért a kolonoszkóp egyik csatornáján vizsgálat közben levegőt fúj az orvos a vastagbélbe. Szükség esetén le is tudja szívni azt vagy a bélben maradt híg béltartalmat. Az eszköz másik vékony kis csatornáján keresztül speciális fogókkal apró szövetmintát lehet venni a betegségre gyanús elváltozásból vagy elektromos árammal felforrósított hurokkal egész polipok vághatók le az alapjukról, az utóvérzés viszonylag csekély kockázatával. A kivett szövetminta megfelelő feldolgozás után mikroszkóp alatt vizsgálható. A vizsgálat rendszerint bal oldalfekvésben történik, de szükség lehet arra, hogy menet közbena beteget a hátára fordítsák. Az eszközt a végbélnyíláson át vezetik be a vastagbélbe, és lassan, óvatosan haladva általában eljutnak vele a vastag- és vékonybél találkozásáig (vakbél, Bauchin-billentyű). A bél aprólékos átvizsgálását rendszerint az eszköz lassú kihúzása közben végzik.

A kolonoszkópiához általában hosszadalmas előkészítésre van szükség. A pontos menete minden intézetben más és más, a helyi szokásoktól függően. A lényeg azonban alapvetően ugyanaz: a vastagbél lehetőség szerinti teljes kitisztítása. Lehet, hogy a vizsgálat előtt 1-2 nappal a beteg már nem ehet csak turmixolt ételeket vagy csak folyadékot, pl. szűrt gyümölcslevet, teát, vizet, szűrt levest. Bizonyos ételek fogyasztását (pl. szőlő, paradicsom) már napokkal a tükrözés előtt kerülnie kell. Előfordulhat, hogy azt kérik, hogy a vizsgálat reggelén maradjon éhgyomorra, mert van, ahol a kolonoszkópiához fájdalomcsillapító, vagy kábító hatású injekciót kap. A kolonoszkópia előtti napon a betegnek hashajtót kell bevennie, ami mellé több liternyi folyadékot kell elfogyasztania pár óra alatt. A leghelyesebb, ha a vizsgálatot végző orvossal pontosan megbeszéli, hogy miként végezze az előkészítést, mikor vegye be a hashajtót, mi legyen az, valamint azt, hogy mikor, mit és mennyit ehet. Általánosságban a mindennaposan szedett gyógyszereit (pl. szívgyógyszerek, vérnyomáscsökkentők, asztma ellenes szerek) a vizsgálat előtti napokban és az előkészítés ideje alatt ugyanúgy szedheti. Kivételt képezhetnek a vaskészítmények - ezek megfeketítik a székletet és zavarhatják a vizsgálatot -, a véralvadásgátló gyógyszerek - pl. a Syncumar, a Colfarit, az Astrix, mert növelik a súlyos vérzés kockázatát -, valamint a cukorbetegségre adott készítmények - mert az előkészítés során kevesebb táplálékot juttat be szervezetébe, mint amennyi az előírt inzulinhoz, vagy más antidiabetikumhoz szükséges. A leghelyesebb, ha a beteg már napokkal a vizsgálat előtt megkérdezi a vizsgálatot végző orvost, hogy melyik gyógyszerét szedheti, vagy kell elhagynia. Helyenként kérik, hogy a beteg a vizsgálatra friss laboreredményekkel érkezzen, elsősorban a vérképére, vérzési idejére és véralvadási értékeire, valamint vércsoportjára kíváncsiak. Ha ugyanis a kolonoszkópia során pl. polipot távolítanak el a bélből, annak alapjából vérzés indulhat, és az orvosnak előre tudnia kell, hogy mekkora a komolyabb vérzés kialakulásának kockázata.

Ha a beteg cukorbetegségben szenved, azt el kell mondania a vizsgálatot végző orvosnak, mert az előkészítés időszakában felborulhat a szénhidrát-anyagcseréje, és szükség lehet a gyógyszer- vagy inzulinadagolás megváltoztatására is. Ha valaki vérzékenységben szenved vagy véralvadásgátló gyógyszert szed (pl. Syncumar), a vizsgálat előtt feltétlenül közölnie kell orvosával, mert ilyenkor szövetminta vétele esetén a szokottnál erősebb vérzés léphet fel, amit nehéz lehet uralni! Szívbillentyű-betegség esetén szükség lehet arra, hogy a vizsgálat előtt antibiotikumot a beteg szedjen, erről szintén tájékoztatni kell a kezelőorvost.

A vizsgálat közben levegőt fújnak a beteg vastagbelébe, ezért később puffadást érezhet, szélgörcsei lehetnek, míg a gázok ki nem ürülnek. A befújt levegő vizsgálat közben is távozhat, ez természetes dolog. Előfordulhat, különösen, ha a vizsgálat során az orvos szövettani mintát vett, hogy a vizsgálatot követő székeléskor a beteg kevés vérzést észlel. Ez általában normális jelenség. Tartós vagy nagyobb mennyiségű vérzés esetén orvoshoz kell fordulnia! Ritkán előfordulhat, hogy pl. polip eltávolítást követően nem engedik haza, és 1-2 napos kórházi megfigyelést javasol az orvos. Ha a vizsgálathoz bódító hatású injekciót kap, akkor a kolonoszkópia után 1-2 órás pihenésre, felügyeletre, megfigyelésre lehet szükség. Ha kocsival érkezik a vizsgálatra, helyes, ha ilyenkor nem a beteg vezet hazafelé. Ha a vizsgálatot követő napokban erős hasi görcsök, fokozódó hasfájás, láz lép fel, a betegnek orvoshoz kell fordulnia. A vizsgálatot követően érdemes pár órát pihenni, és sok folyadékot inni, hogy a hashajtás következtében elvesztett vizet a szervezet mielőbb pótolhassa.

A vastagbél sérülése, falának kilyukadása, főként akkor, ha a bél fala daganat vagy gyulladásos betegség következtében elvékonyodott. Ez nagyon ritka, de igen veszélyes szövődmény, és ilyenkor azonnali műtétre van szükség. Szövettani mintavétel után kisebb-nagyobb utóvérzés előfordulhat. Talán a leggyakoribb kellemetlenség, hogy az előkészítés, hashajtás, illetve a tükrözéssel járó mechanikus irritáció következtében aranyeres panaszok lépnek fel, főként akkor, ha a betegnek korábban már volt hasonló panasza. Ezek általában enyhék, és konzervatív kezeléssel jól uralhatók. Mint minden gyógyszer, úgy a vizsgálathoz kapott injekció esetén is előfordulhat allergiás reakció. Ha a betegnek jelentős vastagbélszűkületet okozó elváltozása van, akkor a hashajtás során előfordulhat, hogy bélelzáródása (ileusz) alakul ki, ami sürgős műtétet tehet szükségessé.

A vizsgálat - különösen akkor, amikor a vastagbél kanyarulatain kell az eszközt átjuttatni -, görcsös hasi fájdalommal járhat. A levegőbefújás feszítő érzést okozhat, ami bizony elég kellemetlen lehet. Ha elbódítják a vizsgálathoz, akkor gyakorlatilag semmire nem emlékszik a kolonoszkópiát követően.

Rendszerint könnyen és jól értelmezhető. Leírásra kerül, hogy mekkora bélszakaszt sikerült áttekinteni (általában a teljes vastagbelet), van-e ezen a szakaszon nyálkahártya-eltérés, gyulladás, fekély, daganat, vérzés, történt-e szövettani mintavétel vagy polip-eltávolítás.