Amikor megszületünk, bélrendszerünkben egyetlen baktérium sem található, ezért gyakorlatilag sterilnek tekinthető. Az emésztés és az anyagcsere egyéb folyamatai azonban megkövetelik, hogy később hasznos baktériumok milliárdjai népesítsék be a 6-7 méter hosszú vékony-, illetve a 1-1,5 méternyi vastagbelet. Ennek folyamata már a normál szüléskor megindul, később pedig az anyatejes táplálás segíti a bélflóra kialakulását. Ezek annyira fontosak, hogy megfigyelhető a császármetszéssel született és / vagy csak rövid ideig anyatejjel táplált csecsemőknél a kialakulás késlekedése, illetve károsodása is.
Több száz faj, több milliárd lakó
Nem is gondolná, de egész kis társbérlet él az emésztőrendszerében. Normális, egészséges emberben körülbelül 4-500 különböző baktériumfaj mutatható ki, nagyobb részük állandó alkotója a bélflórának. Ha meg szeretnénk számolni őket, sokáig kellene élni, mivel számuk több milliárdra tehető, így talán az sem meglepő, hogy körülbelül 1-1,5 kg az össztömegük. Ennyi mikroorganizmus jelentős mennyiségű energiát igényel, becslések szerint a napi energiaszükségletünk akár tíz százaléka is a bélflóra baktériumainak anyagcseréjére fordítódik.
Melyek a legfontosabb baktériumtörzsek a bélflórában? Általában elsőként az úgynevezett bifidobaktériumok telepednek meg, majd a különböző laktobacillusok különböző törzsei szaporodnak el. Általában megtalálható még a Streptococcus termophilus és az Enterococcus faecalis nevű faj is, amelyek neve talán ijesztő, de amíg a bélrendszeren belül tartózkodnak, inkább hasznosak, mint károsak.
Közvetlen haszon
A bélflóra baktériumai rengeteg olyan folyamatban vesznek részt, amelyek nagyon fontosak az anyagcsere szempontjából. Segítségükkel termelődnek egyes vitaminok - mint például a B-vitaminok némelyike és a K-vitamin, de segítik a kalcium, a magnézium és a vas felszívódását is. Anyagcseréjük során sok olyan anyagot, úgynevezett metabolitokat termelnek, amelyeket a szervezet hasznosít: rövid szénláncú zsírsavakat vagy aminosavakat, például arginint vagy glutamint.
A bélflóra szervezetünk egyik védelmi vonala
De mi is a bélflóra legfontosabb szerepe? Az emésztőrendszer, illetve rajta keresztül az egész szervezet védelme a káros mikrobákkal, a kórokozókkal szemben. Hogyan éri ezt el? Biztosítja a bélnyálkahártya épségét, ezért fizikai korlátot jelent a kórokozóknak, de egyes törzsek kifejezetten képesek gátolni más kórokozók növekedését is. Vannak olyan elméletek is, amelyek szerint a puszta jelenlétük, az anyagcseréjük sem engedi kórokozó fajok elterjedését. Ezt látszik alátámasztani az erősebb antibiotikum-kezelések után nagyon gyakran jelentkező bakteriális fertőzés is, mert ha pusztul a bélflóra, akkor több jótékony baktériumfaj is elpusztulhat.
Tény, hogy az elmúlt évtizedek számos kutatása igazolta a bélflóra fontosságát és nélkülözhetetlen voltát az immunrendszer működésében. Egyes kutatók szerint az immunfehérjéket termelő sejtek 70-80 százaléka található meg a bélflórában, tehát bélflóra nélkül nincs védekezőképesség sem.
Stresszes? A bélflórája látja kárát!
Különös figyelem irányult az elmúlt húsz-harminc évben a bélflórára. A kutatások azt támasztják alá, hogy nemcsak az erős antibiotikumok esetleg hosszantartó szedése károsíthatja a bélflórát, hanem a tartós fizikai vagy szellemi stressz is képes hasonlóra. A bélflóra károsodását pedig szinte azonnal követi az immunrendszer gyengülése, amely utat nyit súlyos fertőző betegségeknek. Azonban a bélflóra egyensúlyának helyreállítása minél többféle jótékony hatású baktérium egyszerre történő visszatelepítése után a védekezőképesség rohamosan növekedésnek indulhat, köszönhetően annak, hogy a különböző jótékony tulajdonságok egyszerre jelennek meg.
