A köztudatban a HDL úgynevezett "jó", az LDL pedig "rossz" koleszterinként van jelen. Utóbbi szintje és a szív-érrendszeri betegségek ugyanis szorosan összefüggenek egymással. Ha túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel a vérben, a szervezet nem képes azt lebontani, így lerakódik az artériák falában. Ennek következtében idővel az érfalakon plakkok alakulnak ki, amelyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt. Ez maga az érelmeszesedés, amely miatt az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ezért a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése előbb-utóbb károsodhat – írja lapunkhoz eljuttatott közleményében a Kardioközpont. Az érelmeszesedés az első lépcsőfok az atherotrombózis felé vezető úton. Ez pedig az egyik legsúlyosabb érrendszeri elváltozás. Attól függően, hogy hol történik az elzáródás, bekövetkezhet szívinfarktus, stroke vagy végtagi trombózis egyaránt.
A metabolikus szindróma részeként még veszélyesebb
A metabolikus szindróma egy anyagcserével összefüggő tünetegyüttes. Legfőbb veszélye abban áll, hogy minél több eleme fennáll egy betegnél, annál nagyobb egy későbbi szív-érrendszeri betegség kialakulásának kockázata. Az együttesen jelenlévő rizikófaktorok ugyanis nem összeadódnak, hanem összeszorzódnak, így összességében 14-15-szörösére is növelhetik a szív- és érrendszeri katasztrófák veszélyét. A tünetegyüttes alkotóelemei az alábbiak.
- Hasi típusú elhízás: akkor beszélhetünk hasi (vagy köznapi néven alma típusú) elhízásról, ha férfiaknál 90, nőknél 80 centiméter feletti haskörfogatot lehet mérni.
- Magas vérnyomás: a magas vérnyomásnak különböző fokozatai vannak. Magas normális vérnyomásnak számít a 130-139 közötti első vagy 85-89 Hgmm közötti második érték. I. fokozatú (enyhe) magas vérnyomásról beszélünk 140-159 vagy 90-99, II. fokozatú (középsúlyos) magas vérnyomásról 160-179 vagy 100-109, III. fokozatú (súlyos) magas vérnyomásról 180 vagy 110 Hgmm feletti értékeknél.
- Emelkedett vércukorszint: a prediabétesz egyik típusa az emelkedett éhomi vércukorszint. Ilyenkor, bár még nem áll fent cukorbetegség, az éhgyomorra mért vércukorszint már meghaladja a normál értéket. Azaz 6,1 mmol/liter érték fölé emelkedik, de még nem lépi át a 7 mmol/litert.
- Emelkedett vérzsírszint: a trigliceridek (neutrális zsírok) a táplálkozás során bevitt zsírok legfőbb alkotóelemei, illetve a szervezet zsírraktárai is főként ezekből épülnek fel. Optimális esetben a vérben csak minimális mennyiségű triglicerid van jelen. Emelkedettnek számít az 1,7 mmol/liter feletti érték.
- Emelkedett koleszterinszint: a koleszterin a szervezet normális működéséhez nélkülözhetetlen vegyület. Az összkoleszterinszintet a különböző koleszterinfrakciók együttesen adják. Ha az összkoleszterin 5,2 mmol/liter felett van, az LDL-koleszterin 3,6 mmol/liter, a HDL-koleszterin pedig 1,1 mmol/liter felett, akkor emelkedett értékekről beszélhetünk.
A metabolikus szindróma életmódbeli kezelése
„A metabolikus szindróma minden elemét befolyásolhatjuk táplálkozással, mozgással, illetve, ha szükséges, átmeneti vagy tartós gyógyszeres kezeléssel. Ez természetesen a koleszterinszintre is igaz. Az életmód reformjával egy időben tehát ajánlatos felkeresni kardiológust, és amennyiben szükséges, meg kell kezdeni a gyógyszeres kezelést, hogy elérhetővé váljon a kívánt célérték” – hangsúlyozza a közleményben dr. Ferenczy Péter, a Kardioközpont belgyógyásza, kardiológus.
Hozzátette, a koleszterinszint célértékét mindig az orvos határozza meg egyénre szabva, számos tényezőt figyelembe véve. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb, hogy mindenki ismerje a kezelőorvosával egyeztetett személyes koleszterin-célértékét. A laboratóriumi ellenőrzésnél sem feltétlenül a referenciatartomány számít, illetve az, hogy meg van-e csillagozva az eredmény, hanem hogy a saját célértékhez képest milyen az az eredmény. Ha valaki még nem érte el a célértéket, akkor fokozni kell az életmódbeli erőfeszítéseket és esetleg a gyógyszerelésen is változtatni kell. Ha viszont megvannak a célértékek, az nem jelenti azt, hogy vissza lehet állítani a korábbi életmódot és be lehet fejezni a gyógyszerszedést. Megfelelő életmóddal elképzelhető, hogy idővel csökkenthető a koleszterincsökkentők adagja, de azt el kell fogadni, hogy szedésükre folyamatosan szükség lesz. Már csak azért is, mert életmóddal egy bizonyos szint alá nem csökkenthetők az értékek, amelyeket a genetika is befolyásol.
