Évtizedeken át úgy gondoltuk, hogy a sikeres fogyás érdekében csak az számít, hogy kevesebb kalóriát fogyasszunk, mint amennyit elégetünk. Ezzel szemben az étkezések időpontjáról jóval kevesebb szó esett. Ám a közelmúltban végzett kutatások szerint senkinek sem érdemes a késői órákra hagyni a vacsorát, ugyanis cirkadián ritmusunk - amely a szervezetünkben számos folyamattal összefüggésben áll - az emésztőrendszerre is hatással van. Éjszaka például kevesebb nyál és gyomornedv termelődik, lelassul a bélmozgás és csökken az inzulinérzékenység is.
Ennek feltehetően evolúciós gyökerei lehetnek. Elődeink ugyanis évezredeken keresztül nappal ettek és éjjel aludtak, így az emberi szervezet ehhez szokott hozzá - véli Satchin Panda, a cirkadián ritmust kutató professzor. Az elektromos áram feltalálása óta azonban sokkal egyszerűbben valósítható meg, hogy késő estig ébren maradjunk és akár naplemente után is együnk. Ennek azonban számos negatív hatása lehet az egészségre nézve.
Egy friss kutatás például arra világított rá, hogy minél többet eszik egy nő este 6 óra után, annál rosszabb egészségi állapotban van a szíve. Ez pedig magasabb testtömegindexet és vérnyomást, hosszú távon pedig rosszabb vércukorszint-kontrollt eredményezhet. Korábbi tanulmányokból pedig az is kiderült, hogy a későn vacsorázóknak nagyobb eséllyel kell szembenézniük az elhízás és a 2-es típusú diabétesz kockázatával is.
Az egerek is bizonyítják
A fent már említett Panda professzor egy egérkísérletet is elvégzett elmélete bizonyítására. Az állatok ugyanazt a magas zsír- és cukortartalmú étrendet követték, azonban míg az egyik csoport állandóan hozzáfért az ételhez, addig a többi egér csak nappal, egy nyolcórás időintervallumon belül falatozhatott. Az eredmények azt mutatták, hogy az első csoportban súly- és koleszterinszint-növekedés, valamint 2-es típusú diabétesz kialakulása volt megfigyelhető, a második csoport egyedei azonban relatíve vékonyak és egészségesek maradtak. Ebben a csoportban ráadásul az időszakos böjt képes volt visszafordítani a 2-es típusú cukorbetegséget néhány rágcsálónál.
A kulcsszó: regenerálódás
De miért lehet az egészségünk szempontjából előnyösebb, ha a napnak csak egy bizonyos részében juthatunk ételhez? A szakember szerint azért, mert így a beleinknek több időt és lehetőséget adunk arra, hogy regenerálódjanak. Az itt lévő sejtek tizedét ugyanis minden nap valamilyen károsodás éri az emésztési folyamatok során, amit a szervezetnek nincs elég ideje korrigálni a késői vacsora és az azt követő korai reggeli esetén.
"Ahogyan nem lehet megjavítani egy utat, ha ott épp nagy a forgalom, úgy a belek sem tudnak regenerálódni, ha épp étel van a gyomorban" - magyarázza a professzor. Ha pedig ez a regenerálódás elmarad, az teret adhat az allergiát okozó vegyületeknek és a baktériumoknak, így fokozódhat a gyulladások veszélye a testben, és nagyobb valószínűséggel alakulhat ki rossz egészségi állapot.
Fontos tehát, hogy kitűzzük a főétkezések idejét, és ehhez tartsuk is magunkat. Ezzel egyébként egy másik orvos, Dr. Gerda Pot is egyetért. Ő úgy véli, kimondottan fontos, hogy legyenek olyan időszakok, amikor semmit sem eszünk. "Talán nem is lenne olyan rossz, ha visszaállnánk a reggeli-ebéd-vacsora mintára, nassolás nélkül, ahogyan a nagyszüleink és dédszüleink is csinálták" - fűzte hozzá a szakértő.
Forrás: dailymail.co.uk
