Mintegy ötmilliárd ember egészségét veszélyeztetik még mindig a transzzsírok világszerte – jelentette ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz leszögezte: a transzzsírok – amelyeket mérgező alapanyagoknak nevezett – rendkívül nagy veszélyt jelentenek az egészségre, komoly terheket róva az egészségügyi ellátórendszerekre is.
Jelentésében a világszervezet elismerte: nem tudta teljesíteni a célkitűzését, mely szerint 2023-ra kiiktatja az étrendekből a transzzsírokat. "Ez jelenleg megvalósíthatatlan" – áll a dokumentumban.
Tartósít és olcsó
A WHO szerint évente 500 ezer halálos szívelégtelenség vezethető vissza a transzzsírokra, amelyek használatát a gyártók csupán hatvan országban igyekeznek valamilyen formában kikerülni vagy szabályozni. A transzzsírok olyan telítetlen zsírsavak, melyek jelen vannak számos sült vagy olajos ételben. A gyártók elsősorban tartósító hatásuk és alacsony áruk miatt használják őket.
A világ egyes részein nem tekintik a transzzsírokat problémának, ezért nem foglalkoznak a hasonló árfekvésű, kevésbé káros alapanyagokkal – emelte ki Francesco Branca, a WHO élelmiszerbiztonságért felelős igazgatója. A WHO 16 országot nevezett meg, ahol a lakosság a legnagyobb veszélyben van a transzzsírok miatt, ezen országokból kilenc – Ausztrália, Azerbajdzsán, Bhután, Ecuador, Egyiptom, Irán, Nepál, Pakisztán és Dél-Korea – nem is tekinti irányadónak a WHO ajánlásait.
Itthon szabályozzák
Tom Frieden, az amerikai járványügyi hivatal korábbi vezetője leszögezte: elfogadhatatlan, hogy egyes országok nem törődnek a problémával. Hangsúlyozta továbbá, hogy a transzzsírok kiiktatása nem jelentene emelkedést az élelmiszerárakban és az ételek ízét sem befolyásolná.
Magyarországon 2013 óta rendelet szabályozza, hogy az előállított termékek milyen mennyiségben tartalmazhatnak transzzsírokat. A vonatkozó minisztériumi rendelet értelmében Magyarországon csak olyan termékek hozhatók forgalomba, melyekben 100 gramm zsírtartalom legfeljebb 2 százaléka transzzsírsav. 2021 óta az egész Európai Unióban hasonló szabályozás van érvényben.
