8 ok, amiért állandóan pisilnünk kell

A szakértők szerint nagy átlagban 24 óra alatt 6-7 vizeletürítés tekinthető normálisnak, ám a mosdólátogatások száma nagyban függ a folyadékfogyasztási szokásaink mellett attól is, hány alkalommal van lehetőségünk könnyíteni magunkon. Ha azonban a gyakori pisilés kezd zavaróvá válni, érdemes utánajárni a kiváltó okoknak.

Az állandó mosdókeresgélés és a sürgető vizelési inger igencsak megkeserítheti az életünket - jól tudják ezt azok, akik szinte egész nap azzal vannak elfoglalva, hogy pisilni járnak. Persze a gyakori mosdólátogatás relatív fogalom - vannak, akik naponta négy alkalommal járnak pisilni, míg mások akár napi 7-8-szor is könnyítenek magukon. Ha a mosdólátogatások száma nem terhes, és semmilyen egyéb panaszt nem tapasztalunk, akkor valószínűleg minden rendben van és testünk teszi a dolgát. Ám ha úgy érezzük, másból sem áll az életünk, mint a mosdóba szaladgálásból, netán a sürgető inger ellenére csak csekély mennyiségű vizelet távozik, érdemes utánajárni, mi okozza a kellemetlen panaszt. A Prevention.com oldal cikkében urológus szakorvosok segítségével összegyűjtötték a leggyakoribb egészségügyi problémákat, amelyek miatt az átlagosnál gyakrabban tör ránk a pisilhetnék.

vizelet pisilés vizeletürítés mosdó
Ha zavaróan sokszor kell mosódba mennünk, konzultáljunk az orvosunkkal! Fotó: Getty Images

Kicsi a hólyagunk

Legtöbbször ezzel próbálják magyarázni a gyakori mosdólátogatók a túl sok pisiszünetet, ám a kifogásnak van némi igazságalapja. Anatómiailag minden test egyedi, így a húgyhólyag méretében is lehetnek egyéni különbségek. Általánosságban elmondható, hogy a húgyhólyag kb. 5-6 dl folyadékot képes tárolni, de 3 deciliter összegyűlt vizeletnél már erős vizelési ingert tapasztalhatunk. Ha ennél érezhetően kevesebb mennyiség esetén is szaladnunk kell a mosdóba, akkor gyanakodhatunk arra, hogy a hólyagunk az átlagosnál kisebb. Jó hír azonban, hogy a hólyag kapacitása hólyagtréninggel valamelyest növelhető. Dr. Betsy A. B. Greenleaf nőgyógyász-urológus szakorvos ehhez az időzített vizeletürítés technikáját javasolja:

  • Egy-két napig próbáljunk meg fél óránként mosdóba menni akkor is, ha épp nem érezzük az ingert.
  • Ezután pár naponta 15 perccel növeljük az időt a mosdólátogatások között addig, amíg úgy érezzük, már nem kell zavaróan sokszor vécére mennünk.

Túl kevés vizet iszunk

A túl gyakori mosdólátogatások miatt sokan arra gondolnak, biztos túl sokat ittak, ezért igyekeznek visszafogni a folyadékbevitelüket. Ezzel azonban épp ellenkező hatást érhetünk el. Minél kevesebbet iszunk, a vizelet annál inkább besűrűsödik, ami jobban ingerelheti a húgyhólyagot, ezért azt a jelzést küldi az agynak, hogy ideje lenne kiüríteni. Így, bár meglepően hangzik, minél több vizet iszunk, annál tovább bírjuk pisilés nélkül, hiszen a híg vizelet kevésbé irritálja a hólyagot. Persze túlzásba esni sem érdemes, hiszen egy bizonyos mennyiség felett valóban gyakrabban szólít a természet - a javasolt napi 2-3 liter folyadék az ideális. Ha a vizeletünk nagyon világos sárga, szinte áttetsző árnyalatú, az annak a jele, hogy kellően hidratált a szervezetünk.

Felfáztunk vagy vesekövünk van

A köznapi nevén felfázásként emlegetett hólyaghurut jellegzetes tünete a gyakori vizelési inger, ám a vizeletürítés fájdalmas, csípő, égő érzéssel jár, és előfordul, hogy csupán pár cseppet tudunk kipréselni magunkból annak ellenére, hogy úgy éreztük, tele a hólyagunk. Szintén gyakori vizeletürítési ingert, ám kis mennyiségű valóban távozó vizeletet okozhat a vesekő, amire sokszor a véres vizelet hívja fel a figyelmet. Ennek oka, hogy a veséből a hólyagba eljutó apróbb kövek a vizelettel távoznak, ám eközben felsérthetik a húgycső falát, ami kisebb vérzést okoz. Ha a tünetek pár nap után sem csillapodnak, netán egy rossz helyre beékelődött kő miatt fájdalmas vesegörcs jelentkezik, mindenképp forduljunk orvoshoz!

Ha korai szakaszban felismerjük a felfázás tüneteit, sikerrel kezelhetjük otthon is. Mutatjuk, mivel támogathatjuk testünket a gyógyulásban, és azt is, mely szimptómák megjelenése után jobb, ha orvosi segítséget kérünk. Kattintson a részletekért!

Gyengék a kismedence-izmaink

Akárcsak testünk bármely izma, úgy a medencefenék, a húgyhólyag, a méh, a hüvely és a végbél izmait is szükséges fitten, edzetten tartani. Az idő múlásával ugyanis veszítenek a tónusukból, meggyengülnek, így kevésbé tudjuk visszatartani a vizeletet, hamarabb és sürgetőbben kell az illemhelyiségbe szaladnunk - és bizony az is előfordulhat, hogy pár csepp idő előtt távozik. Az intim területek izomzatát a Kegel-gyakorlatokkal erősíthetjük meg, ezeket az Amerikai Orvosi Kollégium (ACP) szakmai irányelvei is az elsők között javasolják a vizelettartási zavarok kezelésére. Különösen a stressz inkontinencia, azaz a köhögés, nevetés, tüsszentés vagy erőlködés közben jelentkező vizelettartási panaszok esetén nagyon hatásos a kismedence izmainak edzése, nőknél és férfiaknál egyaránt.

Hiperaktív hólyag szindrómánk van

Ha naponta több mint 8 alkalommal tör ránk a sürgető vizelési inger, és ez a jelenség hosszú távon fennáll, akkor előfordulhat, hogy szó szerint hiperaktív a hólyagunk. A kellemetlen tünetegyüttes pontos kiváltó oka nem ismert, a szakértők feltételezései szerint az idegek téves hólyagtelítettségi jelzése, az izomösszehúzódást kiváltó idegsejtek fokozott aktivitása, vagy valamilyen téves reflex állhat a panaszok hátterében. A hiperaktív hólyag szindróma gyakran jár együtt inkontinenciával is, ami még inkább rontja az érintettek életminőségét. A tünetekkel urológus szakorvoshoz érdemes fordulni, aki viselkedés- vagy pszichoterápiát, gáttornát, elektrostimulációt, gyógyszeres kezelést, vagy végső soron műtétet javasolhat a kellemetlen tünetek csökkentéséhez.

Gyógyszert szedünk

Amennyiben valamilyen okból vízhajtó gyógyszert kell szednünk, érthető módon a szokásosnál gyakrabban látogatjuk majd meg a mosdót is. Emellett azonban számos más készítmény, például egyes vérnyomáscsökkentők, antidepresszánsok és izomlazítók is okozhatnak gyakori vizelési ingert, illetve fokozott vizeletürítést. Fontos, hogy önkéntesen sose változtassunk a felírt gyógyszerek adagolásán! Ha kellemetlen mellékhatást tapasztalunk, inkább konzultáljunk a kezelőorvosunkkal, aki módosíthatja a készítmény adagolását, vagy akár másfajta, de hasonló hatású gyógyszert javasolhat.

Magas a vércukorszintünk

A cukorbetegség egyik intő jele, ha gyakran és sokat pisilünk - ennek oka, hogy a felhalmozódott cukortól a szervezet a vizeletkiválasztással próbál megszabadulni. Ha a gyakori ürítés mellett az is megfigyelhető, hogy a vizelet édeskés illatú, akkor mindenképp javasolt ellenőriztetni a vércukorszintünket. Nem véletlen tehát, hogy a cukorbetegség görög és latin eredetű elnevezése (diabetes mellitus) szó szerinti fordításban annyit tesz: mézédes átfolyás. Ha nincs semmilyen anyagcsere-zavarunk, akkor is megfigyelhető, hogy a cukorban gazdag étkezés hatására nő a vizeletmennyiség. A cukormolekulák ugyanis a sóhoz hasonlóan saját súlyuk többszörösét képesek megkötni vízből, ezáltal a termelődő vizelet mennyiségére is hatással vannak.

Fázunk

Az alacsony hőmérséklet hatására a szervezet túlélő üzemmódba kapcsol, a végtagokban található vérerek összeszűkülnek, és testünk a létfontosságú szervek hőmérsékletét próbálja fenntartani, elsősorban a törzsünk területén. Ez azt jelenti, hogy a vérnyomás és a vérkeringés megemelkedik, ennek következtében a szervezet természetes reakciója, hogy próbálja kiszűrni a felesleges folyadékot a vérből, azaz fokozza a vizeletkiválasztást. Ezt a jelenséget szaknyelven hideg diurézisként is emlegetik, melynek velejárója, hogy ha fázunk, több vizeletet termelünk, így hamarabb telik meg a hólyagunk.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha a termelődő vizelet mennyisége, vagy a vizeletürítési szokásaink hirtelen és észrevehetően megváltoznak, netán a mindennapi rutinunkat is zavarják, akkor érdemes kivizsgáltatni magunkat. Előfordulhat ugyanis, hogy valamilyen súlyosabb egészségügyi gond okozza a panaszokat, melyet jó mihamarabb kezelésbe venni. Lehet, hogy deréktájon egy porckorongsérv nyomja a hólyag működését is szabályozó idegeket, de a gyakori vizeletürítés olyan komolyabb betegségek tünete is lehet, mint a szklerózis multiplex, vagy a húgyhólyagban növekvő daganat.

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +24, +31 °C
Minimum: +12, +17 °C

Változékony idő lesz, a napsütés mellett többször megnövekszik a felhőzet. Ezekből helyi záporokra, zivatarokra is készülni kell. Élénk északias szél mellett 24, 31 fok közé melegszik a levegő. Pénteken front ugyan nem érkezik, de a kettősfronthoz hasonló tünetek léphetnek fel. Ingadozhat a vérnyomás, emellett fejfájás is felléphet. A fülledtebb időszakokban légszomjat, rosszullétet lehet tapasztalni, zivatarok idején romolhat az asztmások állapota. A következő napokban sem javul a helyzet. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások:

Fülledtség (magas páratartalom 25 fok feletti hőmérséklettel)