Mi köze a reggelinek a koleszterinszintünkhöz?

A szív- és érrendszeri betegségek egyik fő rizikófaktora a magas vérzsírszint, amiért sokáig valóban a zsírok fogyasztását okolták elsősorban. Ám a táplálkozással és úgy általában a koleszterinnel kapcsolatos álláspontok is sokat változtak az elmúlt években.

Furcsa táplálkozási kísérlet zajlott a 70-es évek végén az Egyesült Államokban. Akkoriban üzentek hadat a zsírfogyasztásnak (a koleszterinre hivatkozva). Azt kommunikálták a szakértők, hogy ha kevesebb zsírt eszünk, akkor kevesebb koleszterin jut a szervezetünkbe, így kisebb lesz azérelmeszesedéskockázata, ezáltal megvédhetjük magunkat a szívrohamtól. Az ajánlások következtében amerikaiak millióinak a tányérjáról tűnt el a marhasült és a tojás, amelyeket felváltott a könnyű joghurt, a többféle gabonamagból készült müzli és más ropogtatni valók. A kieső kalóriát (energiát) az akkor egészségesnek gondolt, könnyebben emészthető szénhidrátok pótolták. Amerika lakossága pedig elkezdett hízni.

Vannak élelmiszerek, melyek jót tesznek a szívnek.
Vannak élelmiszerek, melyek jót tesznek a szívnek. Kép: Getty Images

Ma az amerikai népesség betegebb, mint valaha. A fokozott mértékű szénhidrát-fogyasztás, főleg a finomított cukrok fogyasztása ugyanis súlynövekedéshez vezet, hiszen a szervezetet arra ösztönzi, hogy zsírok formájában raktározza a kalóriát, miközben gyakran további éhséget gerjeszt. Azelhízásjárványszerű terjedése kedvezett a diabétesz kialakulásának, ezáltal a 2-es típusú cukorbetegség előfordulása 1980-2012 között 166 százalékkal nőtt.

A hatás

Ma már minden tizedik amerikai diabéteszes, ráadásul minden harmadik amerikai túlsúlyos vagy elhízott, és bár a szívbetegségek száma csökkent, ez sokkal inkább a jobb sürgősségi ellátásnak, a dohányzás visszaszorításának és a koleszterin-csökkentő gyógyszereknek köszönhető. És még így is a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálokot az Egyesült Államokban is.

Azóta nagyon sokat bővült a tudásunk, megismertük a "rossz" vagy ártó koleszterin (LDL-koleszterin, kis sűrűségű lipoprotein) és a "jó" vagy védő koleszterin (HDL-koleszterin, nagy sűrűségű lipoprotein) fogalmát. Az LDL-koleszterin lecsökkentése jelenti a prevenció és a terápia elsődleges célját, mivel az emelkedett LDL-szint szoros összefüggést mutat a szív- és érrendszeri események (szívroham, keringési eredetű halálozás) kockázatával.

A HDL-koleszterin segíti az LDL-koleszterin eltávolítását a véráramból és az érfalakból egyaránt. A telített zsírsavak túlzott fogyasztása emeli az LDL-koleszterint, igaz, a HDL-koleszterin szintjét is.

Az LDL szerepe

Mai tudásunk szerint az LDL-koleszterin részecskék sem egységesek: a nagyobb méretű, kevésbé sűrű LDL-részecskék kevésbé veszélyesek, mint a kicsi, sűrű (small dense) LDL-partikulumok. Utóbbiak nehezen távolíthatóak el a keringésből, nehezen kötődnek a májsejtek felszínén található, az eltávolításukat végző LDL-receptorokhoz.

A small dense LDL "ragadós", könnyen kitapad az érbelhártya felületéhez, sőt azon könnyen át is juthat. Az endothel alatti, úgynevezett subendothelialis térben könnyen oxidálódik, majd ezt az oxidált LDL-t a keringésből idejutó falósejtek bekebelezik. Kialakul a habos sejt (foam cell), ami az érelmeszesedés, az ateroszklerózis kezdeti, legfontosabb lépése. A kicsi, sűrű, rendkívül aterogén LDL-részecskék számát növeli a telítettzsírsav-fogyasztás mellett a túlzott szénhidrát-fogyasztás is.

A növényi eredetű, telítetlen zsírok (például az olívaolaj), illetve a mélytengeri halakból (például lazac) származó zsírsavak (omega-3 zsírsavak) mint a mediterrán diéta alappillérei kifejezetten védő hatást nyújtanak a szívbetegségekkel szemben, mint ahogyan azt a New England Journal of Medicine egy 2013-as közleménye is igazolta.

Mit tehetünk?

Tekintettel arra, hogy Magyarországon a tengeri halak fogyasztása alacsony, az Európai Kardiológus Társaság (ESC) által heti két alkalommal (300g/hét) javasolt gyakoriságot nem éri el, növelni kellene az omega-3 zsírsavak fogyasztását. Ez biztosítható omega-3 zsírsavakban gazdag táplálékforrások fokozott bevitelével és étrend-kiegészítők, mint például a korszerű krillolaj fogyasztásával.

Az európai kardiológiai ajánlás mellett több tucat nemzetközi szervezet fogalmazott meg az omega-3 zsírsav fogyasztásra vonatkozó ajánlást. Ezek közül érdemes idézni a Expert Workshop of the European Academy of Nutritional Sciences állásfoglalását, amely általános felnőtt populációban napi 200 milligramm eikozapentaénsav+dokozapentaénsav fogyasztását javasolja. További érdekesség, hogy az Európai Kardiológus Társaság heveny szívinfarktussal foglalkozó ajánlása is megemlíti az omega-3 fogyasztást azoknál, akik nem tolerálják a sztatint.

Mennyiség Minél magasabb az omega-3 index (EPA-DHA százalékos értéke a vérben), annál nagyobb a szív-érrendszeri védettség!

Az omega-3 zsírsavak esszenciális zsírsavak, a sejtmembrán alkotóelemei, alapvetően meghatározzák annak megfelelő működését, áteresztőképességét. Az omega-3 zsírsavak közé az ALA (alfa-linolénsav), az EPA (eikozapentaénsav) és a DPA (dokozapentaénsav) sorolhatóak.

Mivel a szervezet nem képes ezen esszenciális zsírsavakat megfelelő mennyiségben előállítani, ezért a megfelelő táplálkozással kell ezeket bevinni. A legfőbb omega-3 zsírsav források:

  • tengeri halak (lazac, tonhal, szardínia)
  • algák, krillek
  • bizonyos növények (lenmag, diófélék)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +26, +32 °C
Minimum: +11, +18 °C

A napsütés mellett többször megnövekszik a felhőzet, a több és vastagabb felhő a Dunántúlon ígérkezik. Nagyobb eséllyel itt alakul ki eső, zápor, zivatar. Élénk lesz az északnyugati szél, 23, 30 fok között alakul a legmagasabb hőmérséklet. Csütörtökön frontmentes idő lesz, de a nagy napi hőingás több panaszt is okozhat. A vérnyomás-ingadozás mellett a fejfájás szintén gyakori tünet lehet, a fokozottan érzékenyeknél pedig a görcsös bántalmak felerősödése is várható. Markáns hatások azonban nem érvényesülnek, a hőségmentes idő jót tesz az alvásnak és a pihenésnek. A Dunántúlon kissé változékonyabb idő lesz, ott ingadozhat a hőérzet. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások: