Statinszedés műtét után
Amennyiben egy betegnek koszorúér tágításra és stent beültetésre volt szüksége, akkor sztatin kezeléssel előzhető meg az újbóli katasztrófa kialakulása. Ugyanis - pláne, ha életmódváltás nem követi a betegséget és beavatkozást - akkor ismételten elzáródhat a szívkoszorúér, infarktus, vagy szerencsétlen esetben halál is bekövetkezhet. Ha a beteg "csupán" nem halálos infarktust szenvedett el, akkor újabb koszorúérműtétre vagy ismételt tágításra van szükség - hívja fel a figyelmet Dr. Vértes András kardiológus.
A randomizált vizsgálatok alapján (tehát amikor a betegek egy része sztatint kap, másik része nem, de sem a beteg, sem az orvos nem tudja, hogy ki melyik csoportban van) az derült ki, hogy a sztatinkezelés ezekben az esetekben mindenképpen javasolt - a koleszterinértéktől teljesen függetlenül is. Ráadásul ezekben az esetekben nagy dózisú sztatinkezelés szükséges, hogy megelőzzék az újabb katasztrófát.
Szívizominfarktust követően a halálozás az első évben átlagosan 10%, ezt követően évente 5%. A halálozás 85%-a ilyenkor koszorúér-eseménnyel függ össze, ebből 50% a hirtelen halál, amiből 50% az első három hónapban következik be, sőt ezen belül 33% az első három hétben. Ezért nem mindegy az, hogy az infarktust követően azonnal milyen kezelést alkalmazunk! - tette hozzá a szakember.
Életkilátások
A korábbi évek vizsgálatai azt mutatták, hogy az egészséges egyénhez viszonyítva a kardiovaszkuláris betegségben szenvedő egyén életkilátása 7,4 évvel, akut szívinfarktus esetén az életkilátása 9,2 évvel, míg a stroke-n átesett egyén életkilátása 12 évvel csökken. Ez hatalmas veszteség életévekben és egészségben eltöltött életévekben is.
Ám ezen egyének életkilátásai jelentősen javíthatók a megfelelő kezeléssel! És a kezelés alatt is nem népi gyógymódokat, áltudományos módszereket értünk, hanem bizonyított módszereket, gyógyszereket.
A korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy az aszpirin 25%-kal, a béta-receptorblokkoló 25%-kal, az úgynevezett ACE-gátló 25%-kal, míg a lipidcsökkentő kezelés (sztatin) 30%-kal csökkenti a rizikót ezen betegeknél! Ez nagyon nagy szám! - magyarázta a szakember.
A lipidcsökkentő kezelés nagyobb rizikócsökkentő hatása mellett az is igazolt, hogy ezen betegeknél a lipidcsökkentő kezelés elhagyása csökkentheti a betegek életesélyeit. Ezt bizonyították abban a tanulmányban, amelyben 9939 infarktuson átesett egyén halálozását vizsgálták 1 évig a sztatint szedők és a sztatint elhagyók között.
A lehető legrosszabb döntés!
A vizsgálat azt mutatta, hogy azoknak volt a legkedvezőbb az életkilátása, akik az infarktus akut szakában sztatint kezdtek el, és azt folyamatosan szedték is. A legrosszabb életkilátásuk azoknak volt, akik viszont abbahagyták a sztatin kezelést.
Az ő halálozásuk kedvezőtlenebb volt azokhoz képest is, akik egyáltalán nem részesültek sztatin kezelésben. Ezért hatalmas felelősség, ha valaki lebeszéli a betegeket a terápia folytatásáról!
A különösen veszélyeztetett, úgynevezett "igen nagy rizikójú" betegek csoportjában (az akut koronária szindróma, iszkémiás stroke, kritikus végtagiszkémia tartozik ide) az elérendő célérték az összkoleszterint illetően a 3,5 mmol/l alatti, az LDL-koleszterin vonatkozásában az 1,8 mmol/l alatti (non-HDL<2,6 mmol/l) tartomány. Amennyiben ezt nem sikerül elérni, törekedni kell a legalább 50%-ot elérő LDL-koleszterinszint csökkentésre.
