Így találtak fel a defibrillátort

A szív leállása esetén néhány percig még jó eséllyel meg lehet menteni a beteget, ha rendelkezésre áll az ehhez szükséges életmentő defibrillátor. De vajon hogyan működik, és hogyan ment életet ez a készülék?

A csirkéktől a kórházakig

Ahhoz, hogy megértsük, hogyan jöttek rá a kutatók a kamrafibrilláció esetén bevethető életmentő eljárásra, több mint 200 évet kell visszamennünk az időben.

1775-ben Peter Abilgaard dán állatorvos fedezte fel, hogy az áramütés miatt elpusztult csirkék szíve egy újabb elektromos kisülés segítségével újraindítható. Azt, hogy ugyanez az elv az emberi kamrafibrilláció esetén is bevethető, csak 1899-ben írták le, az első "éles", emberen végzett defibrillálás pedig 1947-ben történt. A tudományos irodalomba Ross professzor felismerése alapján került a módszer.

Túl sok! Magyarországon vezető haláloknak számít a hirtelen szívhalál, azaz a szív és a keringés váratlan leállása. Naponta 70 ilyen eset történik.

A defibrillátorok működési elve ma is megegyezik a dán állatorvos által felismertekkel: a készülék segítségével áramot vezetnek a szívbe , és ezzel a sokkolással kioltják a szívizom kaotikus elektromos tevékenységét. Ez az elektromos csend lehetőséget ad rá, hogy a szív normális működése újrainduljon.

Tényleg minden perc számít

A hirtelen szívhalál bárhol, bárkinél, előzetes figyelmeztető jelek nélkül is bekövetkezhet, még fiatal, egészséges embereknél is. Ilyenkor is megtalálható - utólag - a szívbetegség rejtett fennállása. Az esetek döntő részében a súlyos összeomlás hátterében az úgynevezett kamrafibrilláció áll, amikor a szívizomzat elektromos tevékenysége kaotikussá válik, és lehetetlenné teszi a szív normális működését.

A defibrillációra ugyanis csak kevés idő áll rendelkezésre.
A defibrillációra csak kevés idő áll rendelkezésre. Fotó: 123rf

Ha viszont a defibrillátor csak az orvosok számára, kórházakban, rendelőkben és mentőkocsikban hozzáférhető, fennáll a veszélye, hogy a nyílt utcán egy hirtelen szívhalál esetén a beteg nem jut időben megfelelő ellátáshoz, aminek tartós, vagy akár végzetes károsodás, halál lehet a következménye. A defibrillációra ugyanis csak kevés idő áll rendelkezésre.

Érdekli? Szeretne többet tudni a szív- és érrendszeri betegségek kezeléséről, megelőzéséről, a táplálkozás, a mozgás, a stressz szerepéről? Érdeklik a magas vérnyomással, a magas koleszterinszinttel, elhízással, diabétesszel kapcsolatos legújabb hírek, kutatások? A rovat további cikkeit ide kattintva éri el!

Minden eltelt perccel egyre csökken a beteg túlélési esélye: ha az újraélesztés elkezdődött, akkor percenként 3-4 százalékkal, ha nem, akkor percenként akár 7-10 százalékkal is kevesebb esély van rá, hogy a beteg túléli a szívleállást. Az egyre súlyosabbá váló oxigénhiány ugyanis károsítja az agyat, 4-5 perc után már maradandó károsodást szenved ez a szerv. Épp ezért gyakran az egyszerű járókelőkön múlik, hogy sikerül-e megmenteni egy ember életét.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

magnézium szedése
Magnézium: mikor vegyük be, hogy nyugodtan aludjunk tőle? Szakértő elárulta a titkot
magyar egészségügy
Hegedűs Zsolt elárulta az első reformot – Nagy változások lesznek az egészségügyben
Szellemszéklet: mit jelent pontosan? – Ezt üzeni vele a szervezet
Itt látszik a laborleleteden, ha már károsodott a veséd
fogyás
Diétaelmélet: mikor és mitől indul be a fogyás?
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +15 °C
Minimum: +5 °C

Az ország délnyugati harmadában a vastagabb felhőzet fokozatosan vékonyodik, és vonul déli irányba, másutt általában napos idő várható fátyol- és gomolyfelhőkkel, azonban a gomolyok délután időszakosan jobban összeállhatnak. A délnyugati határ mentén kisebb eső, záporeső előfordulhat, az ország többi részén csapadék nem valószínű. Az északkeleti szelet nagy területen kísérhetik élénk, napközben főképp északkeleten, keleten, estétől már több helyen erős, néhol akár viharos lökések.A legmagasabb nappali hőmérséklet 12 és 18 fok között várható. Gyenge fronthatás érvényesül, ami elsősorban a hidegfrontra érzékenyeket viselheti meg.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Pattanásra fogkrém: hasznos vagy árt? – Itt a nagy bőrápolási kvíz! A bőrápolással kapcsolatban rengeteg tévhit kering, amelyek akár árthatnak is a bőrünknek. Mutatjuk, mi ezekből az igazság.
kvíz
Kvíz: az UV-sugárzás a felhőkön is áthatol. Igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod! A napsugárzás egyszerre nélkülözhetetlen és veszélyes: szükségünk van rá a D-vitamin-termeléshez, ugyanakkor komoly egészségügyi kockázatokat is hordozhat. Kvízünkből megtudhatod azt is, milyen tévhitek élnek vele kapcsolatban az emberek fejében.