Többekkel is előfordul, hogy az evésbe menekülnek a feszültség, az idegesség, a nyomasztó gondolatok és a szorongás elől. A stresszevéssel járó pillanatnyi megkönnyebbülésért azonban súlyos árat fizethetünk. Az alábbiakban – a The Healthy cikke alapján – a három legfontosabb negatív hatást járjuk körül.
Súlygyarapodás
A stressz emelkedő kortizolszinttel jár, ami megnöveli a szervezet energiaigényét, és így az étvágyunkat is – főleg a magas cukor- és zsírtartalmú ételek iránt kezdünk sóvárogni. Nem meglepő tehát, hogy a stresszevés előbb-utóbb súlygyarapodáshoz vezethet. Érdekes módon az sem változtat a dolgon, ha egészséges ételekkel igyekszünk csillapítani a bennünk uralkodó feszültséget: a már említett kortizol ugyanis, hogy segítsen felkészíteni a szervezetet a stresszhatás kezelésére, lelassítja a szervezet anyagcseréjét. Ez azt jelenti, hogy több energiát raktározunk el kalória formájában, ami megnehezíti a fogyást.
Mindemellett egy, a Biological Psychiatry című szaklapban 2014-ben megjelent tanulmány arra is rámutatott, hogy a stressz növelheti szervezetünk inzulinszintjét, ami hozzájárul a fokozottabb zsírraktározáshoz.
Emésztési problémák
Azzal, hogy stresszes állapotban a kortizol lelassítja az emésztést, tulajdonképpen megakadályozza, hogy a gyomor-bél traktus hatékonyan fel tudja dolgozni az elfogyasztott ételeket. Ez az oka annak, hogy a stresszevés emésztési problémákat, például hányingert, székrekedést, puffadást, hasmenést, teltségérzést, gyomorégést idézhet elő.
Amennyiben pedig a stressz és ezáltal a stresszevés tartóssá válik, a problémák súlyosbodhatnak, és akár komoly gyomor-bélrendszeri betegségek – gyulladásos bélbetegségek (IBD), irritábilis bél szindróma (IBS) , gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD) – is kialakulhatnak.
Gyengülő immunrendszer
Ha stresszesek vagyunk, amikor leülünk enni, hiába fogyasztjuk a legtápanyagdúsabb ételeket, az emelkedő kortizolszint miatt a szervezet nem képes megfelelően felszívni és tárolni a hasznos tápanyagokat. Egy, az Advances in Nutrition című szaklapban közzétett kutatásból kiderült, hogy a stressz leginkább a magnézium, cink, kalcium, vas és niacin (B3-vitamin) szintjét csökkenti.
A tápanyaghiányos állapot rendkívüli módon legyengíti az immunrendszert , ami rövid és hosszú távon is veszélyes. Rövid távon azért, mert könnyebben kaphatunk el különböző fertőzéseket, hosszú távon pedig amiatt, mert egy sor krónikus betegség rizikóját növeli meg.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Mit tegyünk a stresszevés ellen?
Bár a stresszevés ideig-óráig valóban enyhítheti a stresszt, az esetek többségében inkább egy ördögi körbe taszít minket, hívja fel a figyelmet a Healthline cikke. Azért eszünk ugyanis, hogy csökkenjen a feszültség, de a tudat, hogy ilyen rosszul kezeljük a stresszt, csak még idegesebbé tehet minket. Ezért – és a fentebb részletezett negatív hatások miatt – különösen fontos, hogy igyekezzünk valamilyen más megküzdési technikát elsajátítani.
Jó megoldás lehet a jóga, az autogén tréning vagy a meditáció, de az is segíthet, ha ilyenkor elmegyünk sétálni, zenét hallgatunk vagy találkozunk a barátainkkal. A lehetőségek száma végtelen, és mivel mindenkinek más válik be, célszerű, sőt, kötelező kísérletezni.
Ez is érdekelheti
Fontos tudni, hogy a stresszevésről való leszokás hosszú időbe telhet, így legyünk türelmesek magunkkal szemben, ne akarjunk azonnal eredményeket. Ha pedig úgy érezzük, egyedül nem tudjuk megoldani a problémát, forduljunk pszichológushoz, aki személyre szabott terápiás tervet állít össze nekünk, akár más szakemberek – például dietetikus – bevonásával.
Legjobban: