Mentális zavarok

A pánikbetegség testi tünetekben megnyilvánuló szorongásos kórkép. Pontos visszaemlékezése az első rosszullétre szintén típusosan a pánikbetegségre jellemző.

Nem szeretik a tömött buszt, a zsúfolt metrót, iszonyatos élmény számukra a sok ember. Mivel viszonylag keveset hallani erről a betegségről, a legtöbb szociális fóbiában szenvedő beteg úgy gondolja, hogy csak neki vannak ilyen rettenetes problémái.

Felgyorsult világunkban a teljesítmény-centrikus légkörben, a felelősségteljes beosztásban dolgozók közül egyre többen találnak rá az alkoholra, mint a felhalmozódott stressz egy lehetséges oldószerére.

Volt egyszer egy herceg, aki beleszeretett egy távoli ország hercegnőjébe. Nagyon boldogok voltak, ám a hercegnő váratlanul meghalt.

ÜRES

Rossz pillanatai mindannyiunknak vannak. A számunkra kedvezőtlen hatású események után rövid idő alatt helyrebillen a lelki egyensúlyunk, és hamar visszazökkenünk a megszokott kerékvágásba. A depressziós beteg hangulata azonban folyamatosan rossz...

"Olyan depressziós vagyok!" Éppen eleget hallották már ezt a mondatot? Vagy talán túl sokszor hangoztatják? A nagyanyáink által még nem is ismert betegség népbetegség lett vagy egyszerűen divat? Mit jelent tulajdonképpen a depresszió?

A "játékszenvedély", a fogadás és a győzelemvágy szinte egyidős az emberiséggel. Amíg a római katonák kockáztak, addig a középkorban a lóverseny hódított, ma pedig a kaszinók, vagy a lottó. De vajon hol a határ, meddig játék és honnantól betegség?

Egykor valamennyi nép gyógyító szertartásainak lényeges elemét alkotta a zene, a tánc, a színház, valamint a képi megjelenítés. És most sincs ez másképp. Főleg a színház és a képzőművészet hódít manapság.

Az Internet, vagyis a számítógépes világháló az ezredvég sajátos jelensége. A legóvatosabb becslések szerint is (mivel pontos meghatározás nem lehetséges), ma a felhasználók száma világszerte 100 millió fölött van.

Mindannyian számos okot tudunk felsorolni, mitől kerülhetünk átmenetileg vagy tartósan rossz lelkiállapotba (pl. gátlásosság, párkapcsolati válság, gyász). Sokszor nem tudjuk az okot, csak a jeleit érezzük: szorongást, feszültséget, ingerültséget...

A kényszerbetegséget régebben ritka és kezelhetetlen kórképnek tartották. Ma már tudjuk, hogy a negyedik leggyakrabban előforduló pszichiátriai betegség. Kialakulásában genetikai, biológiai és pszichológiai tényezők is szerepet játszanak.

Van-e olyan ember, akinek ne lenne legalább egy ismerőse, rokona, barátja, aki rendkívüli mértékben fél valamitől. Az érzés keletkezhet közlekedés közben, liftben, tömegben, bizonyos állatok látványától, vagy mennydörgéstől, egyedülléttől, sötétségtől.

Mindennapi szóhasználatunkban gyakran nevezzük depressziósnak azt, aki bánatát magába fojtja, és csöndben szenved. Az orvosok azonban ennél szigorúbb szempontok alapján mérlegelik, valóban depresszió áll-e a testi-lelki panaszok hátterében.

Családi halmozódást mutat, és minden külső ok nélkül, ismétlődően jelentkeznek a tünetei. Alattomos, kezelés nélkül krónikussá is válhat. A depresszió észrevétlenül veszi át az irányítást az életünk felett. Hátterét és lehetséges terápiáit kerestük.

A depresszió életünk bármely szakaszában felütheti a fejét, folyamatos búskomorságba, majd melankóliába taszítva a beteget.

Tudjunk meg többet a rohamokban jelentkező szorongásos rosszúllétek egyik típusáról, a pánik betegségről.

A Biblia számos története feleleveníti ősapáink boros állapotát, alkoholos "befolyásoltságát", s nem utolsó sorban a mértéktelen szesztilalmát. Nemcsak emlékezik, de tilt is - talán nem véletlenül...

A megnövekedett kábítószer fogyasztás elleni harc legújabb állomásai: sport- és kulturális rendezvények fiataloknak, a drogmentesség jegyében.

"Füst, füst, füstben élünk barátaim" - énekelte egyik dalában Cseh Tamás. És mennyire igaza van! Mert nemcsak "lovas nemzet" vagyunk, hanem dohányzó is. De a füst, a szennyezett levegő beszívása egyéb okokra szintén visszavezethető...

Glaxo Wellcome törzskönyvezésre nyújtja be a dohányzásról való leszokást segítő új gyógyszerét az Európai Unióban.