A cigarettázás ártalmai között viszonylag ritkán esik szó a szén-monoxidról, pedig a cigarettafüstben lévő veszélyes anyagok közül kifejezetten a kockázatosabbak közé tartozik. A dohány égése során keletkező szén-monoxid egy mérgező gáz, amely – mivel könnyen kötődik a vér hemoglobinjában található vasatomokhoz – akadályozza a szervezet oxigénfelvételét és oxigénellátását. A cigarettázók körében a nagyobb szén-monoxid-kitettség hosszabb távon többek között olyan betegségeket okozhat, mint a krónikus fejfájás, a rövid ideig tartó, visszatérő eszméletvesztés vagy az izommozgások koordinációs zavara.
Az utóbbi években a füstmentes technológiák kerültek az ártalomcsökkentéssel kapcsolatos törekvések fókuszába. A vizsgálatok azt jelzik, hogy a cigarettázók, illetve a velük egy helyiségben tartózkodók által kilélegzett levegőben kimutathatóan megnő a szén-monoxid koncentrációja, ami egészségügyi kockázatokra utal. Az is egyértelmű ugyanakkor, hogy míg egy cigarettázó felnőtt esetében a kilélegzett levegő szén-monoxid-koncentrációja akár az ötszörösére is nőhet egy nem dohányzóhoz képest, a füstmentes megoldásokat használóknál nem ilyen szignifikáns a növekedés.
Az említett kutatási eredmények szerint ugyanakkor jókora különbség mutatkozik a cigarettázásról teljesen a füstmentes technológiákra váltó, illetve a füstmentes technológiák használata mellett időnként cigarettára is rágyújtóknál mért értékek között. Akik teljesen átállnak a cigarettáról például a hevítéses megoldásokra, vagy e-cigarettákra, azok alacsonyabb mértékben vannak kitéve bizonyos káros vegyi anyagoknak, így különösen a szén-monoxidnak, mint azok, akik néha cigiznek a füstmentes alternatívák mellett*. Tény ugyanakkor, hogy bár a káros anyagoknak való kitettség szintje esetükben is csökkent, még mindig magasabb, mint azoknál, akik teljesen átváltottak a cigarettázásról füstmentes alternatívára.
Természetesen a füstmentes technológiák használata nem kockázatmentes. Az amerikai Centers for Disease Control and Prevention (CDC) széles körben elfogadott álláspontja szerint minden dohánytermék fogyasztásával járnak kockázatok, a legnagyobb egészségügyi előnyök pedig akkor érhetőek el, ha valaki teljesen felhagy a dohányzással. Azt viszont jól mutatják az adatok, hogy azok esetében, akik cigarettát és hevítéses dohányterméket is használnak, a káros vegyi anyagoknak, például a szén-monoxidnak való kitettség potenciális csökkenése kisebb, mint a kizárólag hevítéses technológiákat használóknál: a párhuzamos használat nem jár a kockázatok ugyanakkora csökkenésével, mint a dohányzásról való teljes leszokás vagy a hevítéses dohánytermékekre való teljes átállás.
Fontos megemlíteni azt is, hogy a nikotin, amely mind a cigarettában, mind a füstmentes technológiákban jelen van, függőséget okoz, számos negatív hatása ismert, így például megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást is.
Az egészségünk szempontjából a legjobb megoldás természetesen az, ha el sem
kezdünk dohányozni. Ha pedig már dohányzunk, akkor saját magunk és szeretteink
érdekében, valamint a környezetünkért is azzal tesszük a legtöbbet, ha végleg
leszokunk. A leszokással ugyanis egyértelműen csökkenthető a dohányzáshoz
kapcsolódó betegségek kialakulásának kockázata. Már a leszokás első napjától
kimutathatók a pozitív egészségügyi változások, ezért aki elhatározza, hogy
leszokik, azt fontos minden eszközzel támogatni.
Amennyiben a cigarettázásról történő leszokás valamilyen okból nem történik
meg, mindenképpen indokolt tájékozódni az ártalomcsökkentésről.
* Abban az esetben, ha a cigarettázást párhuzamosan sem
folytatják. A füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, illetve függőséget
okoznak.
Ez a médiatartalom társadalmi célú reklám,
mely készült a Philip Morris Magyarország Kft. megrendelésére.
