A téli magány és a szezonális depresszió tekintetében a fiatalok – különösen a Z generáció (Gen Z) tagjai, vagyis az 1995 és 2009 között születettek – a legsérülékenyebbek. Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ pszichológus szakértője szerint ennek hátterében nemcsak biológiai, hanem társadalmi és pszichológiai tényezők is állnak.
„Ez a generáció úgy nő fel, hogy látszólag állandó kapcsolatban van másokkal, mégis gyakran hiányoznak a mély, biztonságos kötődések. A közösségi média folyamatos összehasonlításra késztet, teljesítménykényszert alakít ki, és sok fiatalban erősíti azt az érzést, hogy bár "látható", mégsem igazán megértett. A bizonytalan jövőkép, a klímaszorongás és a gazdasági nyomás tovább fokozhatja ezt az elszigeteltséget” – idézik a szakértőt a HáziPatika.com-hoz eljuttatott közleményükben.
A digitális kapcsolat nem jelent valódi közelséget
A digitális kapcsolódás természeténél fogva felszínesebb a szakértő szerint. Online ugyanis könnyebb egy idealizált képet mutatni magunkról. A valódi érzelmi kapcsolatokhoz ezzel szemben idő, sebezhetőség és kölcsönös jelenlét szükséges.
A személyes kapcsolatokban a nonverbális jelzések, az empátia és az érzelmi biztonság kulcsszerepet játszanak. Ezek azok az elemek, amelyek védőfaktorként működhetnek a lelki nehézségekkel szemben” – mutatott rá Budavári Eszter.
Miért nehezebb a tél?
A téli időszak biológiai szinten is hat a hangulatra. A kevesebb természetes fény csökkentheti a szerotoninszintet, ez pedig fáradtsághoz és lehangoltsághoz vezethet. Emellett a hideg és a sötétség miatt beszűkülnek a társas lehetőségek, így nő a bezártság érzése. „Ezek a tényezők együtt könnyen felerősíthetik az elszigeteltség élményét, különösen azoknál, akik már eleve fokozott mentális terheléssel élnek” – teszi hozzá a pszichológus.
Az évkezdet ráadásul sokak számára az "újrakezdés" időszaka, ez pedig nemcsak motiváló, hanem nyomasztó is lehet. „Az "üres lap" gondolata könnyen átfordulhat önkritikába és elégedetlenségbe, főleg akkor, ha az előző évről megmaradt terheket is cipeljük” – mondta Budavári Eszter, hozzátéve, hogy az érzelmi túlterheltség hosszabb távon kimerüléshez vezethet.
Mikor kell komolyan venni a tüneteket?
Fontos különbséget tenni az átmeneti lehangoltság és a depresszió között. Míg az előbbi rövidebb ideig tart és nem akadályozza jelentősen a mindennapokat, a depresszió legalább két héten át fennáll, és több életterületre is kihat. Figyelmeztető jelek lehetnek például az alábbiak:
- tartós örömtelenség, motivációhiány
- visszahúzódás, kapcsolatok kerülése
- alvás- és étkezési szokások megváltozása
- állandó fáradtság, ingerlékenység, érzelmi kiüresedés
„Ha valaki úgy érzi, elakadt, vagy bizonytalan a tüneteit illetően, érdemes pszichológushoz vagy pszichiáterhez fordulni. A segítségkérés nem gyengeség, hanem tudatos önvédelem” – emelte ki a Mindwell szakértője.
Ezek a megelőzés kulcsai
A magány tartóssá válása tudatos lépésekkel megelőzhető. A rendszeres személyes találkozások, a napi rutin, a mozgás és a természetes fény mind hozzájárulhatnak a lelki egyensúly megőrzéséhez. Emellett fontos annak felismerése is, hogy nem kell mindent egyedül megoldani. Egy közösséghez való csatlakozás jelentősen csökkentheti az elszigeteltség érzését.
6 jel, hogy bajban van a lelki egészséged
Tudtad, hogy a lelki egészség hiánya pszichoszomatikus betegségekhez, függőségekhez, vagy akár öngyilkossági gondolatokhoz is vezethet? Ha kíváncsi vagy, honnan ismerheted fel, hogy jobban törődnöd kellene magaddal, olvasd el erről szóló cikkünket itt!
