A Marylandi Egyetem Orvostudományi Karának a Nature Neuroscience márciusi számában publikált legújabb kutatása szerint a depresszió abból ered, hogy az agysejtek nem képesek megfelelően kommunikálni egymással. Ez a felfedezés jelentős elmozdulást jelent a depresszió kialakulásával kapcsolatos eddigi ismereteinkben, következésképpen a betegség kezelési módszereiben is. A hormonszerű agyi vegyületek, például a szerotonin szintjének hangsúlyozása helyett a marylandi kutatók felfedezték, hogy depresszió esetén az izgató jelzések sejtek közötti átvitele válik rendellenessé.
A depresszió az Egyesült Államok népességének körülbelül egynegyedét érinti élete során, és az Tesztünk segítségével megtudhatja, mennyire hajlamos a depresszióra! A mostani kutatás első legjelentősebb eredménye a szerotonin eddig ismeretlen képességének kimutatása volt az agysejtek közötti kommunikáció erősítésében. "Olyan ez, mint amikor egy koktélpartin hangosabban beszélünk partnerünkhöz; a szerotonin felerősíti az izgató kölcsönhatásokat az érzelmi és kognitív működéshez szükséges agyi területeken, és segít abban, hogy az idegsejtek közötti kommunikáció "hallható" legyen" - magyarázta a kutatás vezetője, Scott M. Thompson professzor. "Ezután feltettük a kérdést, vajon a szerotonin játszik-e valamilyen szerepet a Prozachoz hasonló gyógyszerek terápiás hatásában."
A rágcsálókon végzett kísérletben az egészséges és a stressz alatt álló állatok agysejtműködésének összehasonlítása azt mutatta, hogy a stressz nem gyakorolt hatást a szerotonin szintjére a "depressziós" agyakban . Ehelyett az excitátoros (izgató) kapcsolatok reagáltak teljesen másképp a szerotoninra. Ezeket a változásokat úgy tudták visszafordítani a kutatók, hogy a stresszes állatokat addig kezelték antidepresszánsokkal, amíg viselkedésük újra normálissá vált. A kutatás azt is kimutatta, hogy a szerotonin az izgató kapcsolatokat erősítő képessége szükséges az antidepresszánsokhoz hasonló gyógyszerek hatásának kifejtéséhez.
Az agysejtek közötti kommunikáció tartós fenntartása számít az egyik legfontosabb folyamatnak a memória és a tanulás hátterében. Az alapján tehát, hogy kiderült, az izgató agysejtműködés megváltozik a depresszió modelljeiben, magyarázatot kaphatunk arra is, miért jelent nehézséget a depressziós emberek számára a koncentrálás, a részletek megjegyzése, vagy a döntéshozás. Az eredmények ráadásul arra utalnak, hogy az új, hatékonyabb antidepresszánsok fejlesztésében át kell helyezni a hangsúlyt a szerotonin szintjét növelő szerekről az excitátoros kapcsolatokat erősítő gyógyszerekre.
