Hová vezet a túlzott önbizalom?

Egy, a Journal of Personality and Social Psychology-ben publikált 2012. októberi kutatás azt állítja , hogy a túlzott önbizalommal rendelkezőknek olyan sármja van, hogy hiába teljesít átlag alatt, még így is elismerést fog kapni.

A boldogság képlete Egy speciális képlettel kiszámíthatóvá válik, hogy mennyire fogja boldognak érezni magát valaki - állítják brit tudósok, akik szerint az elégedettség elsősorban az elvárásainkkal van összefüggésben. A teljes cikket ide kattintva olvashatja el ! Hiába gondoljuk azt, hogy nyomás alatt sokkal rosszabbul teljesít az, akinek nem képessége, csak egója van: általában jól gondoljuk és ez akkor sem számít. A túlzott önbizalom ugyanis olyan aurát tud vonni egy ember köré és egy olyan státuszt képes megteremteni és fenntartani, ami a mérhető dolgokról a legtöbbször képes elvonni a figyelmet. Ez persze már önmagában nézve is paradox: az átlagembert ez a személyiségjegy egyszerre vonzza és taszítja.

Ez persze még tud rosszabb is lenni: egy 2011. januári kutatás szerint (Social Psychological and Personality Science) a kellő mértékű önbizalom birtokában még az udvariatlanság is megengedett. A vizsgálat során a résztvevők két videót néztek meg egy utcasarki kávézóról: az elsőben egy férfi felteszi a lábát a székre, cigarettát tapos el a földön és egészen udvariatlanul rendel ételt, a másikban udvariasan, a társadalmi normáknak megfelelően viselkedik.

A résztvevők a viselkedéseket összehasonlítva azt mondták: az elsőnél esélyesebb az, hogy a látható férfi döntéshozó és rá tudja venni az embereket arra, hogy meghallgassák, amit mond. Hasonló kísérletekben ugyanezen eredmények jönnek ki: erősebbeknek tartják azokat, akik megszegik a társadalmi normákat, mindezek hátterében pedig szintén a túlzott önbizalom rejlik.

Mindezek rávilágítanak arra, hogy miért annyira vonzó a túlzott egó, de arra nem, hogy ezek birtokosai hogyan tudnak ilyen jól boldogulni. A témával kapcsolatos legutóbbi kutatás pont erre világít rá és ennyivel össze is foglalható: a meggyőződés fertőző, akár igaz, akár nem. Ha valaki hisz saját képességeiben (akármennyire is térjen ez el a valóságtól), az kifejezetten ragadós tud lenni, az önmegtévesztés így tud nagyon hasznos módja lenni annak, hogy meggyőzzük a világot: a dolgok úgy vannak, ahogy mi láttuk azokat.

A kísérletben résztvevő egyetemistákat egy hathetes képzés elején és végén is megkérték arra, hogy értékeljék saját képességeiket, majd társaikét is.

A képzés elején a csoport fele önbizalomhiányos volt és alacsonyabb értékeket adott magára, kevesebb mint a fele pedig túlértékelte önbizalma miatt a saját képességeit, a fennmaradó kevés százalék tudta csak pontosan felmérni képességeit.

A tanfolyam végén, miután hat héten át mindenki látta saját maga és társai képességeit és eredményeit, újra értékelésre került a sor. A tanfolyam végén a túlzott önbizalommal bíro diákok jobb értékeléseket kaptak, akárhogyan is teljesítettek, ugyanis nem az eredmények, hanem kisugárzásuk alapján értékelték őket .

A kutatók még arra is felfigyeltek, hogy kapcsolat van a túlzott önbizalom és az önmegtévesztés mértéke között is: az emberek nem azt értékelik jobban, aki többet ér el, hanem aki jobban meg tudja téveszteni saját magát.

Előfordulhat, hogy a konklúzió nem hangzik tetszetősen vagy megalapozottnak, bár a saját életében mindenki tud bizonyítékokat mondani saját környezetéből, kezdve azzal, hogy azok, akik nem hisznek magukban (akár van alapja ennek, akár nincs), nem tudnak másokat rávenni dolgokra. Ez az önhatékonyság pszichológiai dinamikája: ha azt akarjuk, hogy mások jónak tartsanak minket, első körben magunknak kellene ezt elhinnünk.