Tippek a szezonális depresszió elkerülésére

Egyre több az olyan ember, aki nagyon nehezen viseli lelkileg, amikor a vidám hangulatú, napfényes nyarat a borongós ősz váltja fel, majd pedig a még komorabb tél követi. A jelenséget szezonális depressziónak, orvosi kifejezéssel szezonális affektív zavarnak (seasonal affective disorder - SAD) nevezzük. Szerencsére számos olyan módszer ismert, amely segíthet az állapot elkerülésében, a könnyebb adaptálódásban.

Ha megfigyeljük, nyáron sokkal boldogabbak, felszabadultabbak az emberek, szinte kinyílnak: élvezik a jó időt, a napsütést, a szabadtéri programok nyújtotta örömöket. Aztán jön az ősz, a nappalok egyre rövidebbek és hidegebbek, az éjszakák egyre hosszabbak lesznek, a világ szürkeségbe borul, mindez pedig sokakat rendkívül érzékenyen érint. Rosszkedvre, érdektelenségre, energiaszegénységre panaszkodnak, megváltozik az étvágyuk, az alvási szokásaik, nehezen tudnak koncentrálni, idegesebbek lesznek, reménytelennek érzik az életüket. Ezek a szezonális depresszió tünetei, amelyek kezdetben még enyhék, aztán ahogy telik az idő, fokozatosan erősödhetnek.

Sokan nehezen viselik az őszi-téli időszakot - ők szezonális depresszióban szenvednek.
Sokan nehezen viselik az őszi-téli időszakot - ők szezonális depresszióban szenvednek. Fotó: Getty Images

Nem szabad elbagatellizálni

Az őszi-téli, illetve a tavaszi-nyári szezonális depresszió szimptómái némiképp eltérhetnek. Előbbinél a sok alvás, az étvágy és ezáltal a súly megnövekedése, illetve az erőtlenség, utóbbinál az idegesség, az alvászavarok, a fogyás és az étvágytalanság jellemző. Bővebben itt olvashat a témában.

A szezonális depresszió vagy szezonális affektív zavar a depresszió olyan fajtája, amelynek megjelenése az évszakok változásával áll összefüggésben. Általában minden évben ugyanakkor kezdődik, és ugyanakkor végződik - jellemzően ősztől tél végéig tart, és bár nagyon ritkán, de előfordulhat, hogy tavasztól kora nyárig állnak fent a tünetek. Fontos kiemelni, hogy az állapotot nem szabad elbagatellizálni, múló szeszélyként aposztrofálni, hiszen súlyos esetben megnehezítheti a munkavégzést, szociális elszigetelődéshez vezethet, öngyilkos gondolatokkal társulhat, és mentális betegségeket okozhat. Ha úgy érezzük, hogy mindent megteszünk, mégsem javul a hangulatunk, ha nem tudunk aludni, vagy ha a szokásosnál több alkoholt fogyasztunk, hogy így dobjuk fel magunkat, célszerű megelőzni a még nagyobb bajt, és orvoshoz fordulni.

Noha a jelenség mögött álló pontos kiváltó okokat egyelőre nem ismerik, több tényezőről is tudható, hogy hozzájárulhatnak a szezonális depresszió kialakulásához. Télen a napsütéses órák száma jelentősen lecsökken, ami összezavarhatja biológiai óránkat, felboríthatja a cirkadián, azaz a 24 órás napi ritmust, ez pedig depressziós tüneteket idézhet elő. A napfényhiány hatására ráadásul alacsonyabb lesz a szervezetünkben a szerotonin és a melatonin szintje, amely szintén negatívan befolyásolja a hangulatunkat, sőt, az alvásminőségünket is. A szezonális depresszió szempontjából rizikófaktor, ha a családban más is szenvedett már ettől a betegségtől, ha major depresszióval vagy bipoláris zavarral élünk, vagy ha az Egyenlítőtől távol esik a lakhelyünk. Érdekesség, de az állapot több férfit érint, mint nőt, és inkább a fiatalabb korosztály tagjainál elterjedt.

Az életmódbeli változtatások segítenek

Ha az érintett állapota súlyossá válik, kezelése mindenképpen szakember feladata kell, hogy legyen. Ilyenkor általában fény- és pszichoterápiát alkalmaznak az orvosok, illetve különféle gyógyszereket írnak fel a páciensnek. Enyhe és középsúlyos szezonális depresszió esetén azonban nincs szükség ilyen drasztikus módszerekre, már néhány életmódbeli változtatás is elegendő lehet. Ehhez természetesen az kell, hogy tudatosak legyünk, és célzottan, nagy odafigyeléssel igyekezzünk úrrá lenni a problémán.

Mindenekelőtt növeljük az otthonunkba vagy az irodánkba jutó fény mennyiségét: húzzuk el a függönyöket, és ha van rá mód, metsszük meg az ablak elé belógó faágakat, hogy világosabb legyen a helyiségben. Ugyancsak sokat jelenthet, ha az ablakhoz közel ülve dolgozunk, olvasunk, pihenünk. Szerezzünk be az évszakhoz illő kiegészítőket, ruhákat, és öltöztessük a lakást vagy a munkahelyi asztalunkat őszi-téli díszekbe! A vásárlás és a kreatív ténykedés garantáltan jobb hangulatba hoz majd minket, és abban is segít, hogy észrevegyük, értékeljük az adott időszak szépségeit. Szervezzünk minél több közös programot ismerőseinkkel, családtagjainkkal, barátainkkal: menjünk el moziba, színházba, vacsorázni, korcsolyázni, és élvezzük az együtt töltött közös időt.

Töltsünk a szabadban mindennap legalább fél-egy órát, még akkor is, ha kifejezetten barátságtalan az idő; sétáljunk, fussunk, vagy próbáljuk ki a szabadtéri "edzőtermek" valamelyikét. Idővel azt fogjuk észrevenni, hogy energikusabbak, lazábbak vagyunk ezen elfoglaltságok után, és jobban viseljük a mindennapokat. Nem véletlenül! A mozgás, pláne, ha kint, a friss levegőn végezzük, kiváló stresszcsökkentő, emellett boldogsághormont, azaz endorfint is felszabadít a szervezetben. A különféle relaxációs technikák szintén enyhíthetik a szezonális depresszió tüneteit. Ha eddig nem tettük, kezdjük el beépíteni az életünkbe a jógát, a meditációt, az autogén tréninget vagy a légzőgyakorlatokat. A kulcsszó itt is a rendszeresség, minél gyakrabban csináljuk, annál hamarabb érezni fogjuk a hatást.

Aknázzuk ki azon gyógynövények erejét (akár tea, illóolaj vagy gyógynövény-készítmény formájában), amelyek oldják a feszültséget, javítják a hangulatot - ilyen például az orbáncfű, a citromfű, a komló, a macskagyökér, a kamilla vagy a fekete üröm. Figyeljünk arra is, hogy étrendünk kiegyensúlyozott, zsírszegény, fehérjében, zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban gazdag legyen. Ez amellett, hogy energiával tölt fel, segít leküzdeni a szezonális depresszióval járó éhségrohamokat, így könnyebben kontrollálhatjuk a súlyunkat. Arra is célszerű ügyelni, hogy elegendő mennyiségű D-vitaminban dúskáló finomságot (tejtermékek, tojás, olajos magvak, zsíros húsú halak) fogyasszunk, télen ugyanis, a kevés napfény miatt csökkenhet eme fontos vitamin szintje szervezetünkben. A hiány pedig a többi között rosszkedvet, hangulatingadozást, enerváltságot, fáradtságot okozhat, vagyis tovább erősítheti a szezonális depresszió tüneteit.

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +4, +9 °C
Minimum: +0, +5 °C

Kezdetben erősen felhős, borult lesz az ég, vegyes halmazállapotú csapadék is előfordul, reggel átmenetileg ónos eső is lehet, majd délután nyugat felől csökken a felhőzet, és egyre többfelé kisüt a nap. Élénk lesz az északnyugatira forduló szél, a legmagasabb hőmérséklet 4, 9 fok között alakul. Kedden hidegfronti hatás érvényesül, a távozó front mögött egész nap felléphetnek tünetek. Görcsös fejfájás, izom- és hasi görcsök jelentkezhetnek, illetve ingadozhat a vérnyomás is. A napsütés hatására viszont javulhat a hangulat és kissé a közérzet is. Gyengül az immunrendszer. Érdemes megnézni a meteogyógyász® mai videóját! A légszennyezettség közepes, alig változik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások: