Nem az abortusztól fogy a magyar
Magyarországon egyre kevesebb az abortusz , de egyre alacsonyabb a beavatkozáson áteső nők életkora is, a hátrányos helyzetűek számára pedig továbbra is elérhetetlen a korszerű fogamzásgátlás. A szegényebb települések szakemberei helyi megoldásokkal igyekeznek pótolni a hiányzó állami szerepvállalást - ezzel a felütéssel indul a hvg.hu Az abortusztól fogy a magyar? című cikke.
Mint írják, a KSH adatai nem tükrözik Kásler Miklós korábbi szavait: 2017-ben 28 500 abortuszt végeztek el Magyarországon, és 59 ezer fővel fogyott a népesség, így a népességfogyás akkor sem állt volna meg, ha az elvégzett abortuszok helyett gyerekek születtek volna.
Az elmúlt nyolc év alapján úgy tűnik, hogy a kormány az abortuszok számának csökkentését nem a prevencióban és az edukációban látja, hanem az abortuszellenességben. Legalábbis e felé mutatnak egyes intézkedések, például az, hogy egy szegedi klinikán nemrég bibliai idézettel ellátott abortuszellenes márványtáblát avattak, hogy az abortuszokat megtagadó kórházak milliárdos fejlesztési forrást kaptak, hogy az Alaptörvénybe bekerült egy mondat, amely szerint a magzat életét a fogantatásától kezdve védelem illeti, vagy hogy a kormány uniós pénzekből finanszírozott abortusz ellenes plakátkampánnyal "érzékenyített".
Szexedukációra, tanácsadásra lenne szükség
Természetesen mindenki érdeke az volna, hogy a lehetséges abortuszok száma a minimumra csökkenjen, de ahogy azt a nyugati példák is mutatják - elsősorban korai szexedukációra, mindenki számára elérhető tájékoztatásra, tanácsadásra, és megfizethető - vagy ingyenes - fogamzásgátlásra volna szükség. Magyarországon a korábbi tragikus statisztikákhoz képest - ahogy az sokáig a kelet-európai térséget jellemezte - évről évre csökken ugyan az abortuszok száma, de még mindig lenne mit faragni a számokon.
A lap a Róbert Károly Magánkórház nőgyógyászát, Siklós Nórát idézi, aki szerint a felnőtt nők/férfiak körében nagy az információhiány, számos fogamzásgátló módszer nem ismert és a védekezés fontossága sincs benne általánosan a köztudatban. Sokatmondó, hogy 2011-ben az abortuszok több mint 70 százalékát olyan nőkön végezték, akik egyáltalán nem, vagy csak megszakításos módszerrel védekeztek.
Korszerű fogamzásgátlás, csak nem a szegényeknek
A KSH adataiból az is kiderül, hogy Magyarországon továbbra is hangsúlyos és mindmáig kezeletlen probléma, hogy a terhességmegszakítások száma összefügg az iskolázottsággal és az anyagi háttérrel. A számokból jól látszik, hogy ahol a legnagyobb az iskolázatlanság, a munkanélküliség, a mélyszegénység, vagyis az észak-magyarországi és dél-dunántúli régiókban, ott továbbra is átlagosan kétszer annyi terhességmegszakítást végeznek el, mint az ellenpólust képviselő Vas megyében.
Vagyis bár Magyarországon a korszerű fogamzásgátló eszközök elvileg mindenki számára elérhetők, a gyakorlatban ez mégsem valósul meg. A költségek ugyanis, ha az átlagfizetéseket nézzük, közel sem csak a legszegényebbek számára megterhelők, ám egyértelműen ők azok, akik szinte biztos, hogy nem tudják finanszírozni maguknak a rendszeres fogamzásgátlást - írja a lap, melynek cikkét teljes terjedelmében ide kattintva érheti el.
