Mint azt korábban megírtuk, július végén a női reproduktív egészség területén dolgozó civil szervezetekkel és szakértőkkel tárgyalt az Egészségügyi Minisztérium vezetése. Az egyeztetésen egyaránt szóba került a szívhangrendelet visszavonása, a sürgősségi fogamzásgátlás jobb elérhetősége, különösen a 72 és 120 órás készítmények vénykötelességének feloldása, valamint a gyógyszeres terhességmegszakítás szabályozása. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter akkor úgy fogalmazott: nem kizárt, hogy a kormány már ősszel eltörli a szívhangrendeletet, amellyel szerinte a politika „megerőszakolta a szakmát”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az egyeztetés célja „a különböző szakmai és társadalmi szempontok megismerése, valamint a közös gondolkodás megkezdése volt”.
Abortuszról egyeztetett az Egészségügyi Minisztérium az egyházakkal
A miniszter múlt pénteken arról számolt be Facebook-oldalán, hogy a tárca vendégül látta a nagyobb egyházak vezetőit és szakértőiket, akik álláspontját szintén az élet eleji kérdésekről hallgatták meg. A beszélgetésen többek között részt vett Papp János baptista elnök-lelkipásztor, Földesi Tamás pünkösdi elnök-lelkipásztor, Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita, Szemerei János evangélikus elnök-püspök, Radnóti Zoltán főrabbi, Fekete Károly református püspök és dr. Székely János római katolikus püspök is. „Sok mindenről beszélgettünk. Arról, hogyan tudunk valódi segítséget adni annak, aki nehéz döntési helyzetbe kerül. Hogy legyen megfelelő tájékoztatás, és legyen idő a döntésre. Hogy elérhető legyen lelki és pasztorációs segítség annak, aki ezt igényli. Hogy a szexuális edukáció és a megelőzés a társadalom perifériájára jutottakhoz is eljusson” – írt Hegedűs. Hozzátette, a magzati szívhang észlelésekor öt szív van jelen: a magzaté, az anyáé, az apáé, az orvosé. És a hívő ember számára Istené.
Ez utóbbi gondolata kapcsán aztán vasárnap Gábor György filozófus szintén a közösség médiában éles kritikát fogalmazott meg a minisztérium lépésével szemben. „Nem tudom, hány szívnek kell jelen lennie egy ilyen döntésben, egy azonban bizonyosan fölösleges egy állami jogszabály megalkotásánál: az egyházaké. Pontosabban: mit kerestek az egyházak egyházakként, külön intézményesített szereplőként egy olyan állami egyeztetésen, amelynek végén mindenkire kötelező jogszabály születhet?” – teszi fel a kérdést posztjában. Hozzáteszi, bármely vallási közösség tagjának lehet véleménye az abortuszról, és az egyház taníthatja is híveinek, hogyan vélekedjenek ilyen kérdésekben. A vallás- és lelkiismereti szabadság éppen ezt védi. „Csakhogy mindez a vallásszabadság körébe tartozik. A jogalkotás egészen más természetű dolog. A vallási norma ahhoz szól, aki annak tekintélyét elfogadja. Az állami norma ahhoz is, aki nem. Ez a különbség döntő” – húzza alá Gábor.
Kapcsolódó cikk
Hegedűs Zsolt szerint ezért fontos az egyházak bevonása
A bejegyzésre vasárnap éjszaka hosszú írásban reagált Hegedűs Zsolt. Ebben elismeri a filozófus kérdéseinek létjogosultságát. „Milyen szerepe lehet az egyházaknak egy olyan állami egyeztetésben, amelynek végén minden polgárra kötelező jogszabály születhet? A válasz szerintem ott kezdődik, hogy világosan külön kell választani két dolgot: az egyházak meghallgatását és az egyházak döntési vagy normatív elsőbbségét. Az előbbit indokoltnak tartom. Az utóbbit nem” – mutat rá a miniszter.
„Az egyházak nem azért releváns szereplők, mert egy püspök többet tudna a nőgyógyászatról, mint egy nőgyógyász, vagy többet az alkotmányjogról, mint egy alkotmányjogász. Nyilvánvalóan nem erről van szó. Hanem azért, mert az egyházak és vallási közösségek hosszú történeti tapasztalattal rendelkeznek az olyan alapvető erkölcsi kérdések értelmezésében, mint az emberi élet értéke, az emberi méltóság, a felelősség, a kiszolgáltatottság, a lelkiismeret, a család vagy az egyén és a közösség viszonya. Ezek a hagyományok nem tévedhetetlenek. Nem rendelkeznek automatikus elsőbbséggel. És egy pluralista jogállamban nem válhatnak pusztán vallási eredetük miatt kötelezővé. De ebből még nem következik, hogy érdektelenek vagy irrelevánsak lennének” – fogalmaz érvelése egy későbbi szakaszában.
Gábor György hétfő reggel újabb posztban reagált a tárcavezető gondolataira. „Arra már választ kaptunk, hogy mit nem jelentett a találkozó. Vétójogot nem adott, döntési elsőbbséget nem teremtett, teológiai igazságot nem hirdetett ki. Mindez megnyugtató, és mindez kívül esett eredeti állításomon. Arra várok választ, hogy mit jelentett, miért éppen így történt, milyen elv alapján kaptak az egyházak külön fórumot, és hogyan garantálható, hogy a régi állam-egyház viszony intézményi beidegződése ne éljen tovább új politikai erkölcsnek öltöztetve” – summáz a filozófus.
