"Ijesztő, hogy nem tudom, mit csinálok az éjszaka közepén"

Amikor fáradtnak, elcsigázottnak érezzük magunkat, sokszor mondjuk, hogy "olyan vagyok, mint egy alvajáró". Vannak azonban, akik számára az alvajárás valós probléma. Milyen tünetekkel járhat, kiknél nagyobb a kockázata, és mit lehet tudni a kezelési lehetőségekről?

"Valamikor a 30-as éveimben kezdődtek az alvásproblémáim, vagy lehet, hogy még korábban. Amikor fiatal vagy, nem veszed észre az alváshiány hatásait, mert legyőzhetetlennek érzed magadat. Egy idő után persze rájössz, hogyan befolyásolja a napodat, a munkádat, a mentális és a fizikai állapotodat" - nyilatkozta a napokban Jennifer Aniston színésznő. Az 53 éves híresség őszintén vallott arról, hogy évtizedeken át küzdött alvásproblémákkal, mire végül rászánta magát arra, hogy orvoshoz forduljon. Bár ma már jól van - köszönhetően a megfelelő terápiának és annak, hogy odafigyel magára -, korábban szinte nem volt olyan este, amikor ne órákba telt volna elaludnia. Az alváshiány tehát nagyon komoly méreteket öltött nála. Egy idő után elkezdett alvajárni is. "Számtalanszor előfordult, hogy arra ébredtem fel, hogy bekapcsolt otthon a riasztó. Mint kiderült, azért, mert én indítottam el alvajárás közben" - idézte fel ijesztő tapasztalatait a színésznő, akinek a nyilatkozata nyomán az alvajárás problémája ismét az érdeklődés középpontjába került. Lássuk, mit kell tudni róla!

Vannak, akik számára az alvajárás valós probléma.
Vannak, akik számára az alvajárás valós probléma. A fotó illusztráció, forrás: Getty Images

Mi az alvajárás?

Vezetett, betört és ölt is álmában.

Az alvajárás, hivatalos nevén szomnambulizmus azalvászavarokegy típusa, úgynevezett paraszomnia (paraszomniáknak nevezzük azalvásközben kialakuló rendellenes, vagyis az alváshoz nem illő magatartási, mozgási, vegetatív jelenségeket). Az alvás gyors szemmozgás nélküli, azaz NREM (angolul Non-Rapid-Eye-Movement) fázisának utolsó periódusában (N3) következik be, ez az alvás legmélyebb szakasza. Lényege, hogy az érintett járkálni kezd, vagy valamilyen más, egyszerű vagy összetett cselekvést végez, úgy, hogy közben nem ébred fel.

Gyerekeknél gyakoribb az alvajárás, mint a felnőtteknél. Egy hosszú távú tanulmányból kiderült, hogy a 2 és 13 év közötti gyerekek 29 százalékánál jelentkezett a probléma, az úgynevezett előfordulási csúcs 10 és 13 éves kor közöttre volt tehető. Felnőtteknél ezzel szemben az előfordulási gyakoriságot 4 százalékra becsülik a szakemberek. Az alvajárás kialakulásának valószínűségét egyébként több tényező is növelheti, ezek a következők:

  • alváshiány: egy alvásmegvonásos időszakot követően több időt töltünk mélyalvással, aminek okán nőhet az alvajárás veszélye.
  • genetika: vizsgálatok szerint vannak, akik genetikailag hajlamosak az alvajárásra: azoknál a gyerekeknél, akiknek a szülei nem alvajárók, sokkal kisebb az alvajárás kialakulásának veszélye, mint azoknál, akiknek az egyik vagy mindkét szülője alvajáró.
  • gyógyszerszedés: bizonyos típusú gyógyszerek, például a nyugtatók alkalmazása növelheti az alvajárás rizikóját.
  • alkohol: az esti alkoholfogyasztás alvási instabilitást okozhat, emelve ezzel az alvajárás kockázatát.
  • betegségek: az olyan betegségek megléte esetén, mint az agyvelőgyulladás, az obstruktív alvási apnoé vagy a nyugtalan láb szindróma, szintén magasabb az alvajárás kialakulásának valószínűsége.
  • stressz: a stressz negatív hatással van az alvásra, gyakoribbak a felébredések, amik fokozhatják az alvajárásra való hajlamot.

Semmire sem emlékeznek

Alvajárás közben az érintett szemei nyitva vannak, de tekintete üveges, arckifejezése üres. Általában nem, vagy csak nagyon minimálisan reagál arra, ha szólnak hozzá, megérintik. Szintén jellemző lehet, hogy összefüggéstelenül beszél. A járkálás mellett sokan futnak is, esetleg olyan rutinszerű tevékenységeket végeznek, mint az öltözködés, evés-ivás, telefonálás. Ritkán, de előfordulhat erőszakos, agresszív viselkedés, és az is, hogy az illető kifejezetten összetett cselekvésekre tesz kísérletet, például gépkocsit akar vezetni.

Az alvajárási epizódok általában néhány másodperctől fél óráig tartanak, a legtöbbször 10 percnél rövidebb idő alatt véget érnek. Az érintett vagy visszatér az ágyába, és magától visszaalszik, vagy alvajárás közben felébred, és meglepődve veszi tudomásul, hogy nincs az ágyában. Kiemelendő, hogy az alvajárók gyakorlatilag soha nem emlékeznek a történtekre, leggyakrabban a velük élő családtagjaiktól, párjuktól, barátaiktól értesülnek a problémáról.

Alvajárók tapasztalatai "A kilenc-, hét- és ötéves gyerekeink nagyon sokszor alvajárnak, gyakran egyszerre mind a hárman. Néha csak bolyonganak a szobájukban, de előfordult már, hogy felmásztak egy létrára, vagy fel-le szaladgáltak a lépcsőn" - írja egy édesanya a comments.emedicinehealth.com oldalon, ahol alvajárók, illetve szeretteik osztják meg a jelenséggel kapcsolatos tapasztalataikat. Ugyanezen az oldalon egy középkorú férfi azt meséli, hogy amióta csak az eszét tudja, alvajáró. A családjától hallotta, hogy egyik alkalommal furcsa hangok szűrődtek ki a szobájából, és kiderült, hogy megpróbált felmászni a falon. Máskor a nővére csizmáját viselve igyekezett "kiszökni" az ajtón. "Nagyon ijesztő, hogy nem tudom, mit csinálok az éjszaka közepén" - szögezi le. Azt pedig, hogy alvajárás közben a súlyos sérülések sem ritkák, egy másik férfi kommentelő története támasztja alá. "Nemrégiben a bátyám és a sógornőm házában nyaraltam, és alvajárás közben leestem a lépcsőn. Eltört a kulcscsontom, egy bordám és kificamodott a vállam. Hetek óta kezelnek. Tudom, hogy nagyon szerencsés vagyok, hogy életben maradtam, de aggódom, mi minden történhet velem még a későbbiekben."

Bár sokan hajlamosak legyinteni a jelenségre, vagy egyenesen viccesnek találni azt, az alvajárás komoly veszélyekkel járhat. Nemcsak arról van szó, hogy az érintett nem tudja normálisan kipihenni magát (és emiatt számos mentális és fizikai tünettel kell megbirkóznia), könnyen meg is sérülhet az öntudatlan járkálás, ténykedés közepette. Eleshet vagy összeütközhet valakivel, esetleg megsértheti magát egy éles tárggyal. Amennyiben pedig erőszakosan viselkedik, másban is kárt tehet - ugyanúgy, ahogy akkor, ha autóba ül, és balesetet okoz. Arról sem szabad megfeledkezni továbbá, hogy azoknál, akik együtt élnek az érintettel, szintén jelentkezhetnek alvásproblémák. Az alvajárási epizódok miatt gyakran felébredhetnek, ami az ő közérzetükre, egészségükre ugyanúgy kihathat.

Diagnosztizálás és kezelés

Az alvajárás diagnosztizálása általában fizikai vizsgálattal kezdődik, amit a tünetek részletes átbeszélése követ. Nagyon hasznos egyébként, ha a konzultációra nemcsak az érintett megy el, hanem az is, aki vele él, a tapasztalatai ugyanis sokat segíthetnek a diagnózis felállításában. Bizonyos esetekben poliszomnográfiás vizsgálatot is végeznek, amely során valamennyi alvás közbeni élettani folyamat megfigyelhető.

Az alvajárás terápiája a páciens korától, az alvajárás gyakoriságától, valamint attól is függ, hogy az epizódok mennyire veszélyesek vagy zavaróak. Sok esetben az alvajárás nem igényel aktív kezelést, mivel az epizódok csak alkalmanként tapasztalhatóak, és nem jelentenek nagy kockázatot sem az alvó személyre, sem pedig a környezetére nézve. Az életkor előrehaladtával az epizódok gyakran ritkábbá válnak, így egyeseknél az alvajárás magától, bármilyen speciális kezelés nélkül is megszűnik.

Amennyiben mégis szükség van kezelésre, szóba jöhet a kognitív viselkedésterápia (amely az alvás minőségének javításával és az alvásról való gondolkodásmód átformálásával segíthet az alvajárónak), illetve a gyógyszeres terápia is (ilyenkor jellemzően benzodiazepineket, illetve antidepresszánsokat kap az érintett, sőt, egyes kutatások szerint a melatonin is hasznos lehet). Ha az alvajárás valamilyen egészségügyi problémához köthető, például obstruktív alvási apnoéhoz vagy nyugtalan láb szindrómához, az adott állapot kezelése megszüntetheti az alvajárást. Hasonlóképpen, ha egy bizonyos gyógyszer szedése okozza az alvajárást, a kezelőorvos javasolhatja az adagolás megváltoztatását vagy más gyógyszerre való átállást.

Azok is sokat tehetnek az érintettért, akik együtt élnek vele. Fontos például, hogy igyekezzenek a minimálisra csökkenteni a biztonsági kockázatokat. Az éles tárgyakat, fegyvereket tartsák elzárva, az ajtókat, ablakokat zárják be, és mindent távolítsanak el a padlóról, amiben el lehet esni. Mivel az alvajárás egy bizonyos alvásfázishoz kapcsolódik, gyakran minden éjszaka ugyanabban az időpontban történik. Ha tehát valakit közvetlenül ez előtt az időpont előtt ébresztenek fel, meg lehet akadályozni az alvajárás bekövetkeztét. Szükség esetén az ajtó- vagy ágyriasztó használatát is meg lehet fontolni, mert az eszköz jelez, ha valaki felkel az ágyból.

Ugyancsak figyelni kell arra, hogy az érintett megfelelő alvási rutint alakítson ki (mindig ugyanabban az időben keljen fel és feküdjön le), tartózkodjon a lefekvés előtti koffein- és alkoholfogyasztástól, valamint kényelmes matracon és párnán aludjon.

Gyakran felmerülő kérdés, hogy azzal vajon segítünk-e az alvajárónak, ha megpróbáljuk felébreszteni. Szakemberek egyöntetű véleménye az, hogy ilyet csak akkor tegyünk, ha nincs más választásunk. Egy alvajáró nincsen tisztában a helyzetével, ezért, ha hirtelen felrázzák, félelmet, dühöt, zavarodottságot érezhet. Amennyiben lehetséges, halk, nyugodt hangon kell szólni hozzá, majd megpróbálni elvinni a potenciális veszélyforrások közeléből, és visszavezetni az ágyába.

)
Könnyedén az allergia tüneteivel szemben (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +31 °C
Minimum: +14, +20 °C

Nyugat felől csökken a felhőzet. Változóan gomolyfelhős lesz az ég, nagyobb eséllyel keleten alakulnak ki záporok, zivatarok. Élénk, erős északias szél mellett 25, 31 fok közötti maximumokat mérhetünk. Szerdán napközben már nem érkezik front, de a hidegfront mögötti helyzetben még hidegfront jellegű hatás érvényesül. Görcsös fejfájás, izom- és hasi görcsök jelentkezhetnek, ingadozhat a vérnyomás. A frissebb időben viszont mérséklődnek az alvászavarok, megszűnik a hőterhelés. A napsütés javítja a hangulatot, a hőérzet sokat javul az előző napokhoz képest. A légszennyezettség közepes, kissé csökken. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)